Fontos: Az itt közölt szabályok a 2026-os Munka Törvénykönyve alapján készültek. A hatályos jogszabályokat mindig ellenőrizd a Nemzeti Jogszabálytárban vagy kérd jogász segítségét.
Mikor jár végkielégítés?
A végkielégítés a Munka Törvénykönyve (Mt. 77. §) szerint a munkavállalónak járó egyösszegű juttatás, amelyet a munkáltató fizet a munkaviszony megszűnésekor. A jogosultság három fő esetben áll fenn:
- Munkáltatói felmondásnál — amikor a munkáltató egyoldalúan megszünteti a határozatlan idejű munkaviszonyt
- A munkáltató jogutód nélküli megszűnésénél — például felszámolás, végelszámolás esetén
- A munkavállaló azonnali hatályú felmondásánál — ha a munkáltató súlyos kötelezettségszegése miatt te szüntetted meg azonnali hatállyal a munkaviszonyt, a munkáltatói felmondás jogkövetkezményei (a végkielégítés is) megilletnek (Mt. 78. § (3))
Mindhárom esetben legalább 3 év folyamatos munkaviszony szükséges az adott munkáltatónál. Ha még nem töltöttél el 3 évet, végkielégítés nem jár — függetlenül attól, hogy a munkáltató mondott fel.
A végkielégítés célja, hogy kompenzálja a munkavállalót a nem általuk kezdeményezett munkahelyvesztésért, és segítse az átmeneti időszakot.
Mikor NEM jár végkielégítés?
Az alábbi esetekben nem jár végkielégítés, még akkor sem, ha a munkaviszony 3 évnél hosszabb volt:
- Munkavállalói rendes felmondás — ha te mondasz fel 30 napos felmondással, nem jár végkielégítés (kivéve a fenti, azonnali hatályú felmondásos esetet)
- Próbaidő alatti megszüntetés — próbaidő alatt azonnali hatállyal, végkielégítés nélkül szűnhet meg a munkaviszony
- Azonnali hatályú felmondás a munkáltató részéről — ha a munkáltató a munkavállaló vétkes magatartása miatt szünteti meg a munkaviszonyt (Mt. 78. §)
- Határozott idejű szerződés lejárata — ha a szerződés a határozott idő leteltével szűnik meg, az nem munkáltatói felmondás
- A munkavállaló úgy viselkedett, hogy azonnali hatályú felmondást megalapozna — még ha a munkáltató rendes felmondással él is, kizárhatja a végkielégítés jogosultságot, ha a munkavállaló magatartása azonnali hatályú felmondást is indokolt volna
A végkielégítés mértéke
A végkielégítés összege az adott munkáltatónál eltöltött munkaviszony hosszától függ. Az alap a munkavállaló távolléti díja (gyakorlatban az átlagos havi keresete):
| Munkaviszony hossza | Végkielégítés mértéke |
|---|---|
| 3–5 év | 1 havi távolléti díj |
| 5–10 év | 2 havi távolléti díj |
| 10–15 év | 3 havi távolléti díj |
| 15–20 év | 4 havi távolléti díj |
| 20–25 év | 5 havi távolléti díj |
| 25+ év | 6 havi távolléti díj |
A távolléti díj számítását az Mt. 148–152. § szabályozza. Lényegében az utolsó 6 hónap bruttó átlagkeresete az irányadó — beleértve az alapbért, a rendszeres bérpótlékokat és a teljesítménybért.
Nyugdíj előtti pótlék
Ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 éven belül van, a végkielégítés összege a munkaviszony hossza alapján megemelkedik:
| Munkaviszony hossza (és nyugdíj 5 éven belül) | Pótlék mértéke |
|---|---|
| Legalább 3 év | +1 havi távolléti díj |
| Legalább 10 év | +2 havi távolléti díj |
| Legalább 20 év | +3 havi távolléti díj |
A pótlék feltétele, hogy a munkavállaló 5 éven belül eléri a nyugdíjkorhatárt (jelenleg 65 év). A pótlék mértékét a munkaviszony hossza határozza meg. Az alaptáblázatban szereplő összegen felül jár. Tehát ha valaki 22 éve dolgozik és 2 éven belül éri el a nyugdíjkorhatárt, az 5 havi alap + 3 havi pótlék = összesen 8 havi távolléti díjat kap végkielégítésként.
Hogyan adózik a végkielégítés?
A végkielégítés ugyanúgy adózik, mint a rendes munkabér. Nem minősül különadó-alapú jövedelemnek, hanem sima bérjellegű jövedelemnek:
| Adó/Járulék | Mérték |
|---|---|
| SZJA | 15% |
| TB járulék | 18,5% |
| Összesen | 33,5% |
Ez azt jelenti, hogy a bruttó végkielégítésből a munkáltató levonja a 33,5%-ot, és a maradék kerül kifizetésre. A munkáltató által fizetett szociális hozzájárulási adót (13%) a munkáltató viseli — ez nem csökkenti a munkavállaló végkielégítését.
Számítási példa
Nézzünk egy konkrét példát:
Kiindulás:
- Munkaviszony hossza: 12 év (ugyanannál a munkáltatónál)
- Havi távolléti díj (bruttó): 450 000 Ft
- A munkavállaló 45 éves (nem jár nyugdíj előtti pótlék)
Számítás:
- 12 év munkaviszony → a táblázat szerint 3 havi távolléti díj
- Bruttó végkielégítés: 3 × 450 000 Ft = 1 350 000 Ft
- SZJA (15%): 1 350 000 × 0,15 = 202 500 Ft
- TB járulék (18,5%): 1 350 000 × 0,185 = 249 750 Ft
- Levonások összesen: 202 500 + 249 750 = 452 250 Ft
- Nettó végkielégítés: 1 350 000 – 452 250 = 897 750 Ft
Tehát 12 év munkaviszony és havi bruttó 450 000 Ft távolléti díj esetén a munkavállaló nettó 897 750 Ft végkielégítésre számíthat.
Közös megegyezés és végkielégítés
Közös megegyezésnél a végkielégítés nem jár automatikusan — de tárgyalható. Ha a munkáltató kezdeményezi a közös megegyezést, érdemes végkielégítésről is tárgyalni, mert:
- A munkáltató sokszor azért választja a közös megegyezést, mert a rendes felmondás bonyolultabb (indoklási kötelezettség, felmondási tilalmak)
- A munkavállaló erősebb alkupozícióban van, ha tisztában van a jogaival
- A megállapodásban bármekkora összegben meg lehet állapodni — akár a törvényi minimumnál többen is
Minden megállapodást írásban rögzíts. Használd a felmondólevél generátorunkat a megállapodás dokumentálásához.
Tipp: Ha a munkáltató közös megegyezést javasol, kérd ki, hogy rendes felmondás esetén mennyi végkielégítés járna — és ezt használd kiindulási pontnak a tárgyaláson.
Hasznos linkek
- Használd a felmondási idő kalkulátor eszközünket, hogy kiszámold a pontos felmondási idődet
- Olvasd el a felmondás menete cikkünket a részletes lépésekről
- A határozott és határozatlan szerződés között is van különbség a végkielégítés szempontjából
- A próbaidő szabályai cikkből megtudhatod, miért nem jár próbaidő alatt végkielégítés
Emlékeztető: Ez a cikk a 2026. április 9-i jogállapotot tükrözi. A Munka Törvénykönyve változhat — az aktuális szöveget ellenőrizd a njt.hu oldalon, vagy fordulj munkajogászhoz.