IT-munkaerőpiac és AI Európában és Magyarországon: mit mutatnak a hivatalos adatok?

Mit lehet ma állítani a magyar IT-munkaerőpiacról?

Ez az összefoglaló az előző cikk folytatása. Ott a globális és az amerikai számokat néztük, itt a magyar és az európai hivatalos statisztikákat. Az Eurostat és a KSH adatai mérések, az AI Act pedig jogszabály. Ha egy szám felmérésen vagy becslésen alapul, jelezzük.

A források első ránézésre ellentmondónak tűnő dolgokat mutatnak, és mégis egyszerre lehetnek igazak: az informatikai és távközlési ágazat létszáma nő, miközben a betöltésre váró álláshelyek száma alacsonyabb, mint néhány éve. Ez két különböző mutató: az egyik az alkalmazásban állók számát, a másik a betöltésre váró helyeket méri. Amit a számok nem mutatnak: azt, hogy egy konkrét munkakörben, tapasztalati szinten vagy településen mennyi a felvétel. A létszám és a kereset ezekhez önmagában kevés, és az AI szerepéhez további vizsgálat kellene.

Két figyelmeztetés, mielőtt a számokra térünk:

• A forrásokat nem keverjük. Az Eurostat és a KSH más osztályozást, más kört és más mérőszámot használ. A KSH 2019-től a bér- és létszámtáblákat a TEÁOR'25 szerint közli. Ebben az IT az új "K" ág (távközlés, számítógépes programozás, informatikai szaktanácsadás, számítástechnikai infrastruktúra és egyéb információs szolgáltatások), a "J" ág pedig a kiadói és műsorszolgáltatási tevékenység. Az Eurostat táblái és a régi, TEÁOR'08 szerinti számok a "J: információ, kommunikáció" ágat használják. Ezek nem hasonlíthatók össze a K ág számaival.
• A változások okát a források nem adják meg. Ha egy szám változik, a statisztika a változás okáról nem szól, így az AI szerepéről sem.

Minden szám lehívásának napja 2026. november 13. Az Eurostat adatait az Eurostat nyilvános API-járól, a KSH adatait a STADAT táblákból vettük.

Az AI a magyar vállalatoknál: az Eurostat adatai

Az Eurostat vállalkozások körében méri, hányan használnak legalább egy AI-technológiát (a felmérés által lefedett, legalább 10 főt foglalkoztató vállalkozások körében, a vállalkozások százalékában; az "összes vállalkozás" itt a felmérés által lefedett vállalkozásokat jelenti, nem a gazdaság összes vállalkozását). Az adatkészlet az isoc_eb_ai, utolsó frissítése 2026. június 15.

A 2025-ös adatokból:

• 2025-ben a magyar arány (10,37%) alig több mint fele az uniós átlagnak (19,95%). 2024-hez képest Magyarországon 2,96 százalékponttal, az EU27-ben 6,47 százalékponttal nőtt. A mutató meghatározása 2025-ben bővült: az Eurostat a 2025-ös értékbe már a kép-, videó- és hanggenerálást is beleszámítja, amelyre csak 2025-re van adat (Magyarországon 4,65%), ezért a 2024-es és a 2025-ös érték nem teljesen azonos körre vonatkozik, és a két év közti változásból nem lehet szétválasztani, mennyi a tényleges terjedés és mennyi a mérés bővülése.
• Vállalatméret szerint (Magyarország, illetve EU27): 10-49 fős vállalkozások 8,70% és 17,00%; 50-249 fősek 15,34% és 30,36%; 250 vagy több fős 39,99% és 55,03%.
• Technológia és felhasználási cél szerint (legalább 10 fős vállalkozások, Magyarország, illetve EU27; válogatás, többek között): szövegelemzés 5,31% és 11,75%; nyelv- vagy kódgenerálás 4,16% és 8,76%; gépi tanulás adatelemzésre 2,31% és 5,10%; képfelismerés 2,89% és 3,78%; AI az informatikai biztonságban (felhasználási cél) 1,38% és 3,94%. A felsorolásból kimaradt a kép-, videó- és hanggenerálás, amely Magyarországon 4,65%.

Az ICT-szakemberek aránya: Magyarország és az EU

Az Eurostat isoc_sks_itspt adatkészlete az ICT-szakemberek számát és a foglalkoztatottakon belüli arányát adja. A táblában a "(becsült)" jelölés az Eurostat saját státuszjelölését követi.

2025-ben Magyarországon 212,5 ezer ICT-szakember dolgozott, a foglalkoztatottak 4,6%-a. Az EU27 átlaga 5,0%. A magyar arány a táblázat szerint 2015 és 2025 között 3,6%-ról 4,6%-ra emelkedett. Az Eurostat a sorozatban sortörést jelöl (2018, 2021), ezért a 2015, a 2019 és a 2022 utáni értékek közvetlen összevetését óvatosan kell kezelni.

Nehezen betölthető ICT-állások: mit mutat az Eurostat?

Az Eurostat isoc_ske_itrcrn2 adatkészlete (frissítve 2026. június 15.) azt méri, hogy a legalább 10 fős vállalkozások hány százaléka próbált ICT-szakembert felvenni, és hány százalékuknak volt nehezen betölthető ICT-állása. A mutatók az összes vállalkozás arányára vonatkoznak, nem az állások arányára. A felmérés 2020 óta kétévente készül, a legfrissebb a 2024-es. Fontos, hogy a felmérés éve nem az adat vonatkozási éve: az Eurostat módszertani leírása szerint az ICT-szakemberekre vonatkozó kérdéseknél az adatok általában a felmérést megelőző naptári évre vonatkoznak. A 2024-es felmérés adatai tehát a 2023-as tapasztalatot írják le, a 2022-esé a 2021-est, a 2020-asé a 2019-est. A táblázatban a felmérés éve áll, alatta a vonatkozási év. Az "összes vállalkozás" itt a felmérés által lefedett vállalkozásokat jelenti, nem a gazdaság összes vállalkozását. A "J ág" itt a régi, TEÁOR'08 szerinti "információ, kommunikáció" ág.

A 2024-es felmérés szerint (a 2023-as évre vonatkozóan) a magyar vállalkozások 3,96%-ának volt nehezen betölthető ICT-állása (EU27: 5,49%). A J ágban a magyar érték 39,39%, az uniós 36,85%. A magyar értékek a 2022-es felmérés óta csökkentek (összes vállalkozás: 5,05%-ról 3,96%-ra, J ág: 46,77%-ról 39,39%-ra). Fontos, hogy mindkét mutató az összes legalább 10 fős vállalkozás arányáról szól, nem az állásokéról. Az összes vállalkozásra vetített csökkenés mögött az is áll, hogy kevesebb vállalkozás próbált ICT-szakembert felvenni (8,25%-ról 6,35%-ra). A felvételt próbálók körében a nehezen betölthető ICT-állással rendelkezők aránya Magyarországon nem csökkent: 56,57% (2020-as felmérés), 61,15% (2022-es) és 62,43% (2024-es), az EU27-ben 55,27%, 62,85% és 57,50%. Vagyis a vállalkozások közül kevesebb keresett ICT-szakembert, de a keresők közül többnek volt nehezen betölthető állása. A csökkenés okát az adatkészlet nem adja meg.

Az IT-ág a KSH adataiban

A cikkben az "IT-ág" az informatikai és távközlési ágazatot (TEÁOR'25 K ág) jelenti. A besorolás ágazati, ezért az ágazat nem informatikai munkaköreit is tartalmazza, más ágazatok informatikai munkaköreit viszont nem.

A KSH STADAT táblái a TEÁOR'25 szerinti K ágra (távközlés, számítógépes programozás, informatikai szaktanácsadás és kapcsolódó tevékenységek) adnak számot. A mért év az éves tábláknál 2025, a negyedéves munkaerő-felmérési tábláknál 2026. III. negyedév. Az üres álláshelyek negyedéves sorában az I. negyedévek szerepelnek, mert így minden évben ugyanaz a negyedév áll egymás mellett.

Létszám

Az alkalmazásban állók száma az intézményi munkaügyi statisztika szerint (forrás: Magyar Államkincstár, NAV), ezer főben:

A K ág létszáma 2019 óta 90,9 ezerről 119,0 ezerre nőtt (+30,9%, saját számítás). 2025-ben 2,1 ezer fővel (+1,8%, saját számítás) nőtt 2024-hez képest.

A lakossági munkaerő-felmérés (15-74 évesek) szerint a K ágban 2026. III. negyedévében 144,1 ezer foglalkoztatott volt, ebből 107,8 ezer férfi és 36,2 ezer nő. A nők aránya 25,1% (saját számítás). Ez az adat más módszerrel készül, mint az intézményi statisztika, ezért a két létszámot (119,0 és 144,1 ezer) nem szabad egymáshoz mérni.

Átlagkereset

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi átlagkeresete, forint/fő/hó:

A K ág bruttó átlagkeresete 2025-ben 1 156 563 forint volt havonta, ami a nemzetgazdasági átlag (705 014 forint) 164%-a (saját számítás). Az előző évhez képest a K ágban 109,4%, a nemzetgazdaságban 109,0% a KSH táblája szerint.

Ez átlag, nem medián. Ezért az ágazati átlagkeresetet nem "fejlesztői fizetésként" olvassuk. A foglalkozás szerinti keresetek a következő szakaszban vannak.

Foglalkozások szerinti átlagkereset

A KSH foglalkozásonként és korcsoportonként is közli a bruttó átlagkeresetet (FEOR'08, teljes munkaidőben alkalmazásban állók, forint/fő/hó). A KSH lábjegyzete szerint a foglalkozás-besorolás változása miatt a 2025-ös adatok a korábbi évekkel korlátozottan hasonlíthatók össze, ezért évek közti összevetést itt nem teszünk.

A "30 év alatt" oszlop nem pályakezdőket jelent, hanem 30 évnél fiatalabb alkalmazottakat. Pályakezdőkre vagy a legfiatalabb korosztályra külön KSH-adatot nem használtunk. A Programozó fizetés oldal ugyanebből a KSH-táblából dolgozik.

Üres álláshelyek

A KSH üres álláshely-adata a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, a teljes körű költségvetési és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek körére vonatkozik. A KSH meghatározása szerint üres álláshely az újonnan létesített, megüresedett vagy a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, amelynek betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz (például hirdetés, pályázat útján). Nem számít annak az, amelyet munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri megbízással vagy vállalkozói szerződéssel kívánnak betölteni. Az arány az üres álláshelyek száma az összes álláshely (a szervezet tevékenységében résztvevők zárónapi álláshelyei és az üres álláshelyek) százalékában.

Negyedéves bontásban az I. negyedévek K ág szerinti értékei: 2022-ben 3 659 (3,7%), 2023-ban 2 925 (2,8%), 2024-ben 1 976 (1,9%), 2025-ben 2 219 (2,1%), 2026-ban 2 065 üres álláshely (1,9%). A nemzetgazdaságban 2026. I. negyedévében 66 113 üres álláshely volt, 2,1%. A frissebb, II. negyedéves értékek: 2022-ben 4 991 (5,0%), 2023-ban 2 757 (2,7%), 2024-ben 2 142 (2,1%), 2025-ben 1 937 (1,8%), 2026-ban 1 916 üres álláshely (1,8%), vagyis 2025. II. és 2026. II. negyedéve között az ágazatban az üres álláshelyek száma csaknem változatlan (-1,1%, saját számítás).

Az informatikai és távközlési ágazat üres álláshelyeinek száma 2022 (3 780) és 2025 (2 010) között csaknem a felére csökkent (-46,8%, saját számítás), aránya 3,8%-ról 1,9%-ra. A nagy csökkenés 2022 és 2024 között történt: 2024 és 2025 között az éves érték gyakorlatilag változatlan (2 021 és 2 010, -0,5%, saját számítás). 2025-ben a K ág aránya (1,9%) alatta van a nemzetgazdasági 2,0%-nak, 2019-ben (3,7%) fölötte volt (a nemzetgazdaságban 2,5%). A KSH nem közli, miért csökkent.

Két adat, amit nem szabad egymásnak ellentmondónak beállítani

Az Eurostat 2024-es felmérése szerint (a 2023-as évre vonatkozóan) a magyar J ágbeli (TEÁOR'08) vállalatok 39,39%-ának volt nehezen betölthető ICT-állása. A KSH üres álláshely-aránya az informatikai és távközlési ágazatban 2023-ban 2,6%, 2024-ben 1,9%. A két szám más mérőszám: az egyik a vállalkozások aránya, amelyeknek van nehezen betölthető ICT-állásuk, a másik az üres álláshelyek aránya. Más a kör, más az osztályozás és más a kérdés is. Ugyanabba az állításba ezért nem tehetők.

Az AI Act 4. cikke: mit jelent a munkáltatóknak és a dolgozóknak?

Az Európai Unió mesterséges intelligenciáról szóló rendelete ((EU) 2024/1689, AI Act) 4. cikke az MI-jártasságról szól. A cikk szövegét az (EU) 2026/1744 rendelet (2026. július 8., kihirdetve: HL L 1744, 2026. 07. 24.) módosította, az új szöveg 2026. július 27. óta hatályos. A hatályos 4. cikk (1) bekezdése a magyar egységes szerkezetű szöveg szerint:

"Az MI-rendszerek szolgáltatói és alkalmazói intézkedéseket hoznak annak érdekében, hogy támogassák személyzetük, valamint a nevükben az MI-rendszerek működtetésével és használatával foglalkozó bármely más személyek MI-jártasságának fejlesztését, figyelembe véve szakmai ismereteiket, tapasztalatukat, végzettségüket és képzettségüket, valamint azon körülményeket, amelyek között az MI-rendszereket használni fogják, és figyelembe véve azon személyeket, vagy azon személyek csoportjait, akik tekintetében az MI-rendszereket használni fogják. Ez a kötelezettség nem írja elő a szolgáltatók vagy az alkalmazók számára, hogy bármely személy számára garantálják az MI-jártasság bármely konkrét szintjét."

Az új (2) bekezdés szerint a Bizottság és a tagállamok támogatják a szolgáltatókat és az alkalmazókat, különösen a kkv-kat.

A rendelet 113. cikke a) pontja szerint az I. fejezetet, amelyben a 4. cikk van, 2025. február 2-től kell alkalmazni (az 5. cikk egyes pontjai kivételével). A 4. cikk jelenlegi szövege 2026. július 27. óta hatályos. A szöveget az EUR-Lex egységes szerkezetű változatából idézzük (CELEX:02024R1689-20260727), lehívás: 2026. november 13.

Az álláskeresőnek ebből annyi következik, hogy a hatályos szöveg a szolgáltatóktól és az alkalmazóktól az MI-jártasság fejlesztésének támogatását várja a személyzetükkel és a nevükben az MI-rendszereket működtető más személyekkel kapcsolatban, de nem írja elő, hogy bármely személy számára garantálniuk kell az MI-jártasság konkrét szintjét. A szöveg nem mondja meg, milyen bizonyítványt vagy képesítést kell az álláskeresőnek felmutatnia. Ez a cikk nem jogi tanács.

Mit jelent ez álláskeresőként?

A számok nem jósolják meg a te pozíciód sorsát, de néhány dolog kiolvasható belőlük a határaikkal együtt:

• Az AI-használat Magyarországon az uniós átlag alatt van, de nő. Az Eurostat szerint 2025-ben a magyar vállalkozások 10,37%-a használt AI-t, 2024-ben 7,41%. A nagyobb vállalkozásoknál az arány magasabb (250 fő felett 39,99%). A nagyobb vállalkozásoknál tehát gyakoribb az AI-használat.
• Az IT-ág keresete a nemzetgazdasági átlag felett van. A KSH szerint a K ág bruttó átlagkeresete 2025-ben a nemzetgazdasági átlag 164%-a volt. Az átlag mögött nagy szórás lehet, a pozíciódra a foglalkozás szerinti sor, a Programozó fizetés oldal ad pontosabb támpontot.
• Az informatikai és távközlési ágazat üres álláshelyeinek száma csökkent, a nehezen betölthető ICT-állást jelző vállalkozások aránya az összes vállalkozás között szintén. A KSH szerint az informatikai és távközlési ágazat üres álláshelyeinek száma 2022 óta csökkent, és az Eurostat szerint a nehezen betölthető ICT-állást jelző vállalkozások aránya az összes vállalkozás között is (a felvételt próbálók körében viszont nem). Hogy miért, azt egyik forrás sem mondja meg. Ha álláskeresőként versenyelőnyt keresel, a karrierváltás útmutató és az ATS-barát önéletrajz cikkek lépésről lépésre segítenek, a fizetéskérésről pedig a Mikor kérj magasabb fizetést? cikkben olvashatsz.
• A nők aránya az IT-ágban a KSH szerint 25,1%. Ez a 2026. III. negyedéves munkaerő-felmérés adata.

A nemzetközi képet és a világszintű forrásokat az előző cikk mutatja.

Mit tehetsz most?

Az Eurostat szerint 2025-ben a legalább 10 fős magyar vállalkozások 10,37%-a használt valamilyen AI-technológiát, a 250 vagy több fősök 39,99%-a. A munkáltatók AI-gyakorlata tehát nagyon eltérő lehet, ezért érdemes az önéletrajzban konkrét, ellenőrizhető eredményt írni, nem csak az eszköz nevét.

• Ha átképzésben gondolkodsz: Karrierváltás útmutató.
• Ha a keresetre vagy kíváncsi: Programozó fizetés.

Melyik szám honnan származik?

Frissítés: a cikket akkor frissítjük, amikor az Eurostat vagy a KSH új adatot közöl. Általános tájékoztatás, nem karrier- vagy jogi tanács.