Mire megy el a pénz?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) háztartási költségvetési felvétele évről évre méri, mire költenek a magyar háztartások. A fogyasztást 12 fő nemzetközi (COICOP) kategóriába sorolja — például élelmiszer és alkoholmentes italok; lakásfenntartás és háztartási energia; közlekedés; hírközlés; kultúra és szórakozás; egészségügy.
A legnagyobb tételek jellemzően a lakhatás és háztartási energia, valamint az élelmiszer és alkoholmentes italok; a közlekedés szintén számottevő. A pontos, évenkénti kategória-arányokat a KSH Kiadási radar interaktív eszközében nézheted meg — érdemes az aktuális évet onnan leolvasni, mert az arányok évről évre változnak.
Az „alapvető kiadások" aránya
A KSH fenntartható fejlődési mutatói között szerepel az alapvető kiadások aránya: ez az élelmiszerre, a lakásfenntartásra és energiára, valamint a közlekedésre fordított összeg a teljes fogyasztáson belül. Ez az arány a gazdasági fejlődéssel párhuzamosan csökkenő tendenciát mutat:
- a 2010-es évek elején (a válságot követő években) ~60% körül volt,
- 2019-re körülbelül 54,8%-ra mérséklődött.
A csökkenés azt jelzi, hogy a jövedelmek emelkedésével a háztartások arányaiban valamivel kevesebbet fordítottak a legalapvetőbb szükségletekre, és többet a nem alapvető tételekre. Ez átlagos kép — az egyes háztartások között óriási a szórás.
Miért csak viszonyítási pont az átlag?
Az átlag sok, nagyon különböző háztartást összegez. A kiadás-szerkezetet erősen befolyásolja:
- a jövedelemszint (alacsonyabb jövedelemnél az alapvető kiadások aránya magasabb),
- a településtípus (nagyvárosi albérletnél a lakhatás aránya kiugró lehet),
- a családméret és életszakasz (gyerekes háztartás, nyugdíjas háztartás más szerkezetű).
Ezért az átlag nem cél és nem előírás — arra jó, hogy elhelyezd magad, és lásd, hol tér el a te szerkezeted a tipikustól.
Mihez kezdj ezzel a saját háztartásodban?
A legtöbb tanulság akkor jön, ha a saját számaidat is látod. Ha egy hónapig rögzíted a kiadásaid és kategóriákba sorolod, kiderül, hol tér el a szerkezeted az átlagtól — és hol van tere a változtatásnak. Ehhez jó kiindulás az 50/30/20 szabály vagy a részletesebb költségvetési módszerek.
👉 A saját kiadás-szerkezeted az ingyenes költségkövetőnkben is megnézheted: kategória-bontással, havi kerettel és megtakarítási rátával. A KSH-adatok a hivatkozott forrásokból származnak; a cikk tartalma tájékoztató jellegű, és nem minősül pénzügyi tanácsadásnak.