Fontos: A társadalombiztosítási szabályok évente változhatnak. Az itt közölt adatok a 2026-os évre vonatkoznak. Az aktuális szabályozásról mindig tájékozódj a NAV hivatalos oldalán: nav.gov.hu és az Államkincstár oldalán: allamkincstar.gov.hu.
A TB rendszer alapjai vállalkozóknak
A magyar társadalombiztosítási (TB) rendszer biztosítási alapú: aki járulékot fizet, az jogosult egészségügyi ellátásra, táppénzre, gyermekek után járó ellátásokra és nyugdíjra. Vállalkozóként te magad vagy a felelős azért, hogy a járulékaidat rendben fizesd — nincs munkáltató, aki ezt helyetted intézi.
A rendszer három fő pillérre épül:
- Egészségbiztosítás (természetbeni): orvosi ellátás, kórházi kezelés, gyógyszer-támogatás
- Egészségbiztosítás (pénzbeli): táppénz, CSED, GYED
- Nyugdíjbiztosítás: öregségi nyugdíj jogszerzés
Vállalkozóként a legfontosabb kérdés: biztosítottnak minősülsz-e? Mert ha igen, akkor a teljes rendszer elérhető számodra. Ha nem (például szünetelteted a vállalkozásodat), akkor csak korlátozott természetbeni ellátásra vagy jogosult, és azt is csak az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetése fejében.
Biztosítási jogviszony típusai
Főállású egyéni vállalkozó
Ha az egyéni vállalkozás az egyetlen jövedelemforrásod — nincs mellette munkaviszonyod, nem vagy nappali tagozatos diák és nem vagy nyugdíjas sem —, akkor főállású egyéni vállalkozónak minősülsz. Ez a leggyakoribb és egyben a legköltségesebb kategória, mert a teljes TB-járulékot neked kell fizetned.
Főállású EV-ként automatikusan biztosított vagy a TB-rendszerben. Ez azt jelenti, hogy jogosult vagy:
- teljes körű egészségügyi ellátásra (háziorvos, szakrendelés, kórház, gyógyszer-támogatás),
- pénzbeli ellátásokra (táppénz, CSED, GYED),
- és nyugdíjjogszerzésre.
A biztosítási jogviszony az EV tevékenység megkezdésének napjától áll fenn, és az EV megszüntetéséig vagy szüneteltetéséig tart.
Mellékállású egyéni vállalkozó
Ha az EV tevékenységed mellett van legalább heti 36 órás munkaviszonyod (vagy más, TB-szempontból ezzel egyenértékű jogviszonyod), akkor mellékállású EV vagy. Ide tartozol akkor is, ha nappali tagozatos hallgató vagy, illetve ha öregségi nyugdíjban részesülsz.
Mellékállású EV-ként a TB-járulékot a munkáltatód fizeti a munkaviszonyod után. Az EV tevékenységből származó jövedelmed után csak 15% SZJA-t kell fizetned — TB-járulékot nem.
Ez jelentős megtakarítás, és ezért is népszerű a mellékállású vállalkozás mint az önálló karrierbe való átmenet első lépése.
KATA-s egyéni vállalkozó
A kisadózó vállalkozók tételes adója (KATA) egy egyszerűsített adózási forma. A havi 50.000 Ft tételes adó tartalmazza a TB-járulékot is, ezért KATA-s EV-ként is teljes körű biztosítottnak minősülsz.
Fontos tudnivaló: bár a biztosítás teljes körű, a pénzbeli ellátások (táppénz, GYED) alapja a minimálbér lesz, nem a tényleges bevételed. Ez akkor lehet hátrányos, ha a jövedelmed jóval meghaladja a minimálbért, mert a táppénzed és a GYED-ed is alacsonyabb lesz.
Járulékalapok és minimumok 2026-ban
A TB-járulék mértéke egységesen 18,5%, de a kérdés az, hogy milyen összeg után kell megfizetned.
Átalányadózó EV
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| TB alap | Az átalányban megállapított jövedelem |
| Minimum TB alap | 266.800 Ft/hó (minimálbér) |
| Havi minimum TB járulék | 49.358 Ft |
Az átalányadózó EV járulékalapja az átalányban megállapított jövedelem, de legalább a minimálbér. Ha az átalányjövedelmed egy adott hónapban a minimálbér alatt marad, akkor is a minimálbér után kell TB-t fizetned.
Vállalkozói SZJA-s EV
| Tétel | Összeg |
|---|---|
| TB alap | A vállalkozói kivét |
| Minimum TB alap | 266.800 Ft/hó (minimálbér) |
| Havi minimum TB járulék | 49.358 Ft |
A vállalkozói személyi jövedelemadó szerinti EV esetén a járulékalap a vállalkozói kivét — azaz az az összeg, amit a vállalkozásból kiveszel magadnak bérként. Ez sem lehet kevesebb a minimálbérnél.
KATA-s EV
A KATA-s vállalkozó nem százalékos alapon fizet járulékot, hanem havi 50.000 Ft tételes adót, ami mindent tartalmaz (SZJA, TB, szocho). A pénzbeli ellátások alapja viszont a minimálbér.
Szociális hozzájárulási adó (szocho)
A TB-járulék mellett a főállású EV 13% szociális hozzájárulási adót is fizet ugyanazon az alapon. Ez összesen 31,5% járulékteher a jövedelem után (18,5% TB + 13% szocho), plusz a 15% SZJA. A teljes adóteher tehát akár 46,5% is lehet — ami megegyezik a munkaviszonyban jelentkező teljes (munkavállalói + munkáltatói) teherrel.
Egészségügyi ellátásra jogosultság
Ha biztosított vagy (főállású EV, KATA-s EV, Kft.-ben foglalkoztatott ügyvezető), akkor jogosult vagy a teljes körű egészségügyi ellátásra:
- Háziorvosi ellátás (ingyenes)
- Szakorvosi ellátás beutalóval (ingyenes)
- Kórházi kezelés (ingyenes)
- Gyógyszer-támogatás (TB-támogatott gyógyszerek kedvezményes áron)
- Anyasági ellátások (terhesgondozás, szülés)
A jogosultság a TAJ-kártyával (Társadalombiztosítási Azonosító Jel) igazolható. Ha biztosított vagy, a TAJ-kártyád aktív — ezt az egészségügyi szolgáltató a rendszerben ellenőrzi.
Fontos: Ha nem fizeted a járulékaidat, a NAV előbb-utóbb jelzi az Államkincstárnak, és a TAJ-kártyád érvénytelenné válhat. Ilyenkor csak a sürgősségi ellátásra vagy jogosult, és az ellátás költségét utólag kiszámlázhatják.
Pénzbeli ellátások vállalkozóként
Betegszabadság és táppénz
Egyéni vállalkozóként nem jár betegszabadság (az csak munkaviszonyban létezik). Betegség esetén táppénzre vagy jogosult, ha:
- folyamatos biztosítási jogviszonyod van, és
- keresőképtelennek nyilvánít az orvosod.
A táppénz mértéke:
- 60% a napi átlagjövedelemből, ha legalább 730 nap folyamatos biztosítási időd van
- 50%, ha a biztosítási idő 730 napnál kevesebb
A táppénz alapja az előző naptári évben elért, járulékalapot képező jövedelem napi átlaga. A táppénz legfeljebb 1 évig jár.
Vállalkozóként a táppénz igénylése az Államkincstárnál (volt OEP) történik, a keresőképtelenséget igazoló orvosi dokumentumokkal.
CSED (csecsemőgondozási díj)
A CSED a szülést megelőző és követő időszakra jár, ha a szülés előtt legalább 365 napig biztosított voltál (az utolsó két éven belül).
- Mértéke: a napi átlagjövedelem 70%-a
- Időtartam: a szülés várható időpontja előtt 28 nappal kezdődik, és a szülést követő 168. napig tart
- Nincs felső korlát (ellentétben a GYED-del)
GYED (gyermekgondozási díj)
A GYED a gyermek 2 éves koráig (ikrek esetén 3 éves korig) jár, ha a szülés előtt legalább 365 napig biztosított voltál.
- Mértéke: a napi átlagjövedelem 70%-a
- Felső korlát: a minimálbér kétszeresének 70%-a, azaz 2026-ban maximum kb. 373.520 Ft/hó
- GYED mellett az EV tevékenység folytatható, korlátozás nélkül
Tipp a várandós vállalkozóknak: Ha KATA-s vagy, a CSED és GYED alapja a minimálbér lesz. Ha magasabb ellátást szeretnél, érdemes megfontolni az átalányadózásra való áttérést a terhesség előtt, így a tényleges (magasabb) jövedelmed után kaphatsz ellátást.
Nyugdíjjogszerzés vállalkozóként
Vállalkozóként ugyanúgy szerezhetsz szolgálati időt a nyugdíjhoz, mint munkaviszonyban. A szabály egyszerű: amíg biztosított vagy és fizeted a TB-járulékot, addig a szolgálati időd gyarapszik.
A járulékfizetés alapja befolyásolja a nyugdíj összegét is. Minél magasabb alapon fizeted a járulékokat, annál magasabb nyugdíjra számíthatsz. Ha a minimálbér alapján fizetsz, a nyugdíjad is a minimálbér arányában alakul majd — ami évtizedek múlva igen alacsony ellátást eredményezhet.
Fontos tudni:
- A minimálbér utáni járulékfizetés biztosítja a szolgálati időt, de a nyugdíj összege alacsony lesz
- Ha szünetelteted a vállalkozásodat, az az időszak nem számít szolgálati időnek
- A KATA-s időszak is szolgálati időnek minősül, de az ellátás alapja a minimálbér
- A nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év, és a teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges
Szüneteltetés hatása a TB-re
Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése komoly következményekkel jár a TB-jogviszonyodra:
- A biztosítási jogviszonyod megszűnik a szüneteltetés napjával
- 45 napig passzív jogon még jogosult vagy az egészségügyi ellátásra — ez az ún. passzív jogosultsági időszak
- A 45 nap letelte után semmilyen egészségügyi ellátásra nem vagy jogosult, hacsak nem fizeted az egészségügyi szolgáltatási járulékot vagy más jogcímen nem vagy biztosított
A szüneteltetés alatt nem gyarapszik a szolgálati időd, és nem keletkezik pénzbeli ellátásra jogosultság sem.
Gyakorlati tanács: Ha szünetelteted a vállalkozásodat, az első teendőd legyen az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésének bejelentése a NAV-nál. Ne várj a 45 nap lejártáig — a bejelentést érdemes azonnal megtenni, hogy ne maradj fedezet nélkül.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Ha nem vagy biztosított semmilyen jogcímen (nincs munkaviszonyod, nem vagy aktív EV, nem vagy KATA-s, nem vagy eltartott, nem vagy diák), akkor az egészségügyi ellátáshoz egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetned.
2026-ban ennek összege: havi 11.800 Ft (napi 390 Ft).
Ez a járulék kizárólag természetbeni egészségügyi ellátásra jogosít — azaz orvoshoz mehetsz, kórházba kerülhetsz, gyógyszer-támogatást kaphatsz. Nem jogosít pénzbeli ellátásokra (táppénz, CSED, GYED) és nem keletkezik utána nyugdíjjogszerzés sem.
Kik fizetik jellemzően?
- Szünetelő egyéni vállalkozók
- Inaktív Kft.-tagok, akik nem foglalkoztatottak a cégnél
- GYES-en lévők, akiknek a GYES lejárt, de még nem dolgoznak
- Bárki, aki átmenetileg nem biztosított
A bejelentést a NAV-nál kell megtenni a T1011-es nyomtatványon, és a járulékot havonta kell megfizetni.
Kft. tag és ügyvezető TB jogviszonya
A Kft. esetében a TB-helyzet bonyolultabb, mert a társasági formában a tag és a cég külön jogalany. A biztosítási jogviszony attól függ, milyen szerepet töltesz be:
Társas vállalkozóként biztosított Kft.-ügyvezető
Ha a Kft.-ben személyesen közreműködsz az ügyvezetésben (azaz nem csupán tulajdonos vagy, hanem aktívan vezeted a céget), és ez a főtevékenységed, akkor társas vállalkozóként biztosítottnak minősülsz. Ilyenkor:
- A járulékalapod legalább a minimálbér (ha nincs középfokú végzettséged) vagy a garantált bérminimum (ha van)
- A Kft.-nek szocho-t is kell fizetnie utánad
- Teljes körű TB-ellátásra jogosult vagy (természetbeni, pénzbeli, nyugdíj)
Megbízási jogviszonyban álló ügyvezető
Ha az ügyvezetést megbízási szerződés alapján látod el, a járulékfizetés a megbízási díj után történik. Biztosítottnak minősülsz, ha a díjazás eléri a minimálbér 30%-át havonta.
Kft.-tag, aki nem ügyvezető
Ha csak tulajdonos vagy a Kft.-ben, de nem dolgozol benne (sem ügyvezető, sem munkavállaló nem vagy), akkor a Kft. alapján nem vagy biztosított. Ilyenkor más jogcímen kell gondoskodnod a biztosításodról (munkaviszony, EV, egészségügyi szolgáltatási járulék).
Osztalék és a TB
A Kft.-ből felvett osztalék nem képez járulékalapot — azaz az osztalék után nem kell TB-járulékot fizetni (csak 15% SZJA-t). Ez adóoptimalizálási szempontból előnyös lehet, de ha kizárólag osztalékból élsz, a pénzbeli ellátásaid (táppénz, GYED) alapja alacsony lesz, mert az osztalék nem számít bele.
Gyakori hibák és tévhitek
1. "KATA-s vagyok, tehát magas GYED-et kapok"
Nem. A KATA-s vállalkozó pénzbeli ellátásainak alapja a minimálbér, függetlenül attól, hogy mennyi a tényleges bevételed. Ha a GYED összege fontos számodra (például gyermekvállalás előtt állsz), fontold meg az adózási forma váltását.
2. "Szüneteltetem az EV-t, de a TAJ-kártyám biztosan jó"
Csak 45 napig. Utána, ha nem fizeted az egészségügyi szolgáltatási járulékot és más jogcímen sem vagy biztosított, a TAJ-kártyád érvényét veszti. Egy váratlan kórházi kezelés akár milliós számlát is eredményezhet.
3. "Mellékállású EV-ként is kell TB-t fizetnem"
Nem kell. Ha van legalább heti 36 órás munkaviszonyod, az EV tevékenység jövedelme után csak 15% SZJA-t fizetsz. A TB-t a munkáltatód fizeti a munkaviszonyod alapján.
4. "A minimálbér után fizetem a TB-t, az elég a nyugdíjhoz"
A szolgálati időhöz igen, de a nyugdíj összegéhez nem lesz elég. Évtizedek múlva a minimálbér alapú járulékfizetés nagyon alacsony nyugdíjat eredményez. Ha teheted, fizess magasabb alapon, vagy gondoskodj kiegészítő megtakarításról (önkéntes nyugdíjpénztár, NYESZ-számla).
5. "Kft.-s vagyok, az osztalékból mindenre jogosult vagyok"
Az osztalék nem járulékalap. Ha csak osztalékot veszel ki, nem keletkezik utána TB-jogszerzés. A Kft. ügyvezetőjeként a járulékokat a személyes közreműködés díjazása (legalább minimálbér) után kell megfizetni, az osztalék után nem.
6. "Nem kell bejelentkeznem, ha szüneteltetés után újraindítom az EV-t"
Az EV újraindítása automatikusan visszaállítja a biztosítási jogviszonyt, de ha közben keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék-tartozásod, azt továbbra is meg kell fizetned. Ellenőrizd a NAV-nál a folyószámládat.
Összefoglalás: mire figyelj oda
A TB-rendszer vállalkozóként bonyolultabb, mint munkaviszonyban. A legfontosabb szabályok:
| Helyzet | Biztosított? | TB-járulék | Pénzbeli ellátás alap |
|---|---|---|---|
| Főállású EV (átalány/SZJA) | Igen | 18,5% (min. minimálbér után) | Tényleges jövedelem |
| Főállású EV (KATA) | Igen | 50.000 Ft/hó (tételes) | Minimálbér |
| Mellékállású EV | Igen (munkaviszony alapján) | Nem kell EV után | Munkaviszony jövedelme |
| Szünetelő EV | Nem | Nincs (de ESJ kell) | Nincs |
| Kft. ügyvezető (személyes közreműködés) | Igen | 18,5% (min. minimálbér után) | Tényleges díjazás |
| Kft. tag (csak tulajdonos) | Nem | Nincs | Nincs |
Ha bizonytalan vagy a TB-jogviszonyodban, kérdezd a könyvelődet vagy fordulj a NAV ügyfélszolgálatához. Egy rosszul kezelt TB-helyzet a legrosszabb pillanatban — betegség, gyermekvállalás, nyugdíjba vonulás — okozhat kellemetlen meglepetést.
Tipp: Évente egyszer ellenőrizd a Nyugdíjbiztosítási Egyéni Nyilvántartó Lap (NYENYI) adataidat, hogy a szolgálati időd és a járulékalapod helyesen van-e rögzítve. Egy most felfedezett hiba sokkal könnyebben javítható, mint 20 év múlva.