Álláskeresési járadék 2026: ki jogosult, mennyi jár, és meddig?

Ha csak a saját összegedet szeretnéd tudni, az álláskeresési járadék kalkulátor megbecsüli. Ez a cikk a szabályokat foglalja össze az álláskeresési járadék jogszabályi forrása, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) alapján.

Ki jogosult?

A járadék feltételei együtt (Flt. 25. § (1)):

1. Álláskereső vagy. A törvény szerint álláskereső az, aki a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, nappali tagozaton nem tanul, öregségi nyugdíjra nem jogosult és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaiban nem részesül, munkaviszonyban nem áll (az egyszerűsített foglalkoztatás és a nevelőszülői jogviszony kivételével), más kereső tevékenységet sem folytat, az elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántartja (Flt. 58. § (5) d)).
2. Legalább 360 nap jogosultsági időd van az álláskeresővé válásodat megelőző három éven belül (Flt. 25. § (1) b)).
3. Munkát akarsz vállalni, de az önálló álláskeresésed nem vezetett eredményre, és az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani (Flt. 25. § (1) d)).

A jogosultság feltételei között nem szerepel az, hogy a munkaviszonyod hogyan szűnt meg. Ezért a járadék szabályai ugyanazok, ha felmondtak, ha te mondtál fel, vagy ha közös megegyezéssel szűnt meg.

Mi számít jogosultsági időnek?

Jogosultsági idő az az időtartam, amely alatt az álláskeresővé válás előtti három évben munkaviszonyban, megbízási jogviszonyban (járulékfizetéssel) dolgoztál, mezőgazdasági őstermelőként tevékenységet folytattál (járulékfizetéssel), vagy egyéni vagy társas vállalkozóként dolgoztál (járulékfizetéssel). Ebbe nem számít bele az az idő, amely alatt álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesültél (Flt. 27. § (1)). A 30 napnál hosszabb fizetés nélküli szabadság időtartama sem számít bele, a törvényben felsorolt kivételekkel (Flt. 25. § (4)).

A hároméves keret meghosszabbodik a törvényben felsorolt időszakokkal, ha ezek alatt nem volt munkaviszonyod, például a csecsemőgondozási díj, a gyermekgondozási díj és a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításával, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásával, a szabadságvesztéssel, az otthongondozási és ápolási díjjal vagy a nappali tagozatos tanulmányokkal (Flt. 27. § (1) d)-h)).

Mikor megfelelő egy felajánlott munkahely?

A felajánlott munkahely akkor megfelelő, ha az egészségi állapotod szerint alkalmas vagy a munkára, a várható kereset eléri a járadék összegét (vagy a minimálbért, ha a járadék annál alacsonyabb), a munkahely és a lakóhely közötti napi oda-vissza utazás ideje tömegközlekedéssel vagy munkáltatói szállítással nem haladja meg a három órát (tíz éven aluli gyermeket nevelő nőnél és egyedül nevelő férfinál a két órát), és munkaviszonyban történik a foglalkoztatásod (Flt. 25. § (2)).

Mennyi jár?

A járadék összegét négy lépésben kapod meg (Flt. 26. §):

1. Járadékalap: a kérelmed benyújtását megelőző négy naptári negyedév járulékalapjának havi átlaga, vagy ha a nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor, az álláskeresővé válásod előtti négy naptári negyedéveké (Flt. 26. § (1)). Az átlagot azoknak a hónapoknak a számával osztják, amelyekben volt járulékalapot képező jövedelmed. Ha a négy negyedévnél rövidebb időszakról van járulékalap, annak havi átlaga számít. Ha a négy negyedévben egyáltalán nem volt járulékalapod, akkor a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130%-a (Flt. 26. § (3)).
2. Napi alap: a járadékalap harmincad része (Flt. 26. § (4)).
3. Napi összeg: a napi alap 60%-a, de legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összege (Flt. 26. § (5)).
4. 2026-ban a felső határ napi 10 760 Ft, ez a 322 800 Ft-os minimálbér harmincada.

Példa (kitalált számokkal): ha a négy negyedév havi átlagos járulékalapod 400 000 Ft, a napi alap 400 000 / 30 = 13 333 Ft, ennek 60%-a napi 8 000 Ft, ami a 10 760 Ft-os felső határ alatt van. Ha a járadék 90 napig jár, a bruttó összeg 90 × 8 000 = 720 000 Ft.

A tényleges összeget a kormányhivatal határozata tartalmazza.

Meddig jár?

A folyósítási időt a jogosultsági időből számolják: tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg, a töredéknapot kerekítik (Flt. 27. § (2)). A leghosszabb időtartam 90 nap (Flt. 27. § (3)). Ez azt jelenti, hogy a teljes 90 naphoz legalább 900 nap jogosultsági idő kell, a 360 napnyi minimummal 36 napra jogosult az ember (számítás a törvény szabályából).

A folyósítás kezdő napja az állami foglalkoztatási szervnél való jelentkezésed napja (Flt. 27. § (4)).

Dolgozhatsz-e közben, és mit kell bejelentened?

• Rövid munka: ha legfeljebb 120 napig tartó kereső tevékenységet folytatsz, és a bejelentési kötelezettségednek eleget teszel, a folyósítás csak szünetel, és a tevékenység után tovább folyósítják (az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével; Flt. 29. § (1) d), (2)).
• Ha ennél hosszabb kereső tevékenységet folytatsz, a járadék folyósítása főszabály szerint megszűnik a kereső tevékenység kezdő napjától. A törvény kivételeket ad, például az egyszerűsített foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyra (Flt. 28. § (1) g)).
• Ha a kereső tevékenységedet nem jelented be, a folyósítást megszüntetik, és új járadékot csak a megszüntetés kezdő napjától számított 90 nap elteltével kaphatsz, akkor is, ha egyébként jogosult lennél (Flt. 28. § (2) b), (3)).
• Bizonyos esetekben a folyósítás szünetel, például ha csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságodat megállapítják, vagy ha letartóztatásban vagy szabadságvesztésben vagy (Flt. 29. § (1) a), b) és d)).
• Ha hamarabb elhelyezkedsz: ha a folyósítási idő kimerítése előtt határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesítesz, kérelmedre a hátralévő időtartamra járó juttatás 80%-át egy összegben ki kell fizetni, a törvény további feltételeivel. Ha ugyanazzal a munkaadóval létesítesz munkaviszonyt, akinél a járadék megállapítása előtt utoljára dolgoztál, ez nem alkalmazható (Flt. 27. § (8)-(10)).

Hogyan kezdd el?

Jelentkezz az állami foglalkoztatási szervnél, mert a járadék folyósításának kezdő napja a jelentkezésed napja (Flt. 27. § (4)). A pontos teendőket és a szükséges igazolásokat az állami foglalkoztatási szerv adja meg. Az, hogy mekkora összeget és meddig kapsz, a kormányhivatal határozatából derül ki.

Ha a munkaviszonyod megszűnését tervezed vagy már megtörtént, ezek a cikkek is segíthetnek: Elvesztettem az állásom, mi a teendő?, Felmondás menete lépésről lépésre, Végkielégítés szabályai.

A cikk a hatályos jogszabályi szöveget összegzi, a végleges döntést a kormányhivatal hozza.