Befektetési portfólió követése 2026-ban: részvény, ETF, állampapír és kripto egy helyen

Mit jelent a portfólió követése?

A portfólió követése nem a napi árfolyam idegőrlő bámulása. Épp az ellenkezője: egy következetes nyilvántartás, amely megmutatja a nagy képet, és segít észrevenni, ha egy adat hiányzik vagy egy kockázat túl nagyra nőtt.

Egy jó kimutatás legalább öt kérdésre válaszol:

1. Mennyi pénzt tettél be, és mikor?
2. Mit vettél, milyen mennyiségben és milyen teljes költséggel?
3. Mennyit ér most a portfóliód egy választott jelentési pénznemben?
4. Mekkora az eredményed árfolyamváltozással, jövedelmekkel, díjakkal, adókkal és devizahatással együtt?
5. Milyen kockázatokat hordoz az összetétel: eszközosztály, deviza, régió, kibocsátó és számlatípus szerint?

A „valós hozam” kifejezés helyett érdemes pontosabban fogalmazni. A teljes hozam az árfolyamváltozást és a jövedelmeket együtt méri. A nettó hozam megnevezésnél azt is jelezni kell, hogy mely díjakat és adókat vontad le. A reálhozam pedig mást jelent: az inflációval korrigált hozamot.

Miért nem elég önmagában a brókerapp?

A bróker alkalmazása általában jól mutatja az adott szolgáltatónál vezetett számlákat, de nem feltétlenül látja:

• a másik brókernél nyitott TBSZ-t;
• a Kincstárnál tartott állampapírt;
• a bankbetétet és a készpénzt;
• a kriptotőzsdén vagy saját tárcában lévő eszközöket;
• a másik szolgáltatónál levont díjakat, osztalékot és adót.

Ezért a bróker által mutatott hozam lehet helyes azon a számlán, mégsem azonos a teljes vagyonod hozamával. Az is előfordulhat, hogy két szolgáltató eltérő módszerrel számol: az egyik a befizetéseket is beleszámítja, a másik idősúlyozott hozamot mutat, a harmadik pedig csak a még nyitott pozíciók nem realizált eredményét.

Miért lehet elég az Excel — és mikor lesz kényelmetlen?

Az Excel vagy a Google Táblázatok jó megoldás lehet kevés pozíciónál, ritka tranzakciónál és egy-két devizánál. Képletekkel, adatkapcsolatokkal és az XIRR függvénnyel meglepően erős rendszer építhető.

A nehézség nem az, hogy a táblázat „nem tudja” a feladatot, hanem az, hogy neked kell karbantartanod:

• az árfolyam- és devizaadatok forrását;
• a hibás vagy hiányzó tickereket;
• a részvényfelosztást, összeolvadást, spin-offot és ticker-változást;
• az osztalékokat, kamatokat, forrásadókat és díjakat;
• a befizetéseket, kivéteket és számlák közti transzfereket;
• az állampapírok felhalmozott kamatát és visszaváltási árfolyamát;
• a kriptotőzsde és a saját tárca közti mozgásokat.

Egy dedikált portfóliókövető fő előnye ezért nem pusztán a „szebb grafikon”, hanem a tranzakcióalapú adatmodell, az automatikus árfolyamfrissítés és az egyeztethetőség.

Mit érdemes nyilvántartani?

Az árfolyamadatnál a frissesség is adat

Egy „aktuális érték” csak akkor értelmezhető, ha tudod, mikor frissült. A részvény és az ETF árfolyama lehet valós idejű vagy késleltetett, a kripto hétvégén is mozog, egy ritkán kereskedett eszköz utolsó kötése pedig akár napokkal korábbi is lehet.

Állampapírnál a névérték nem feltétlenül azonos azzal az összeggel, amelyet aznap visszaváltáskor megkapnál. A portfólió értékelésénél ezért célszerű a releváns vételi vagy visszaváltási árfolyamot és — ahol szükséges — a felhalmozott kamatot is figyelembe venni.

A bekerülési átlagár: hasznos, de nem mindenre elég

Ha ugyanabból az eszközből többször vettél, a díjak nélküli súlyozott vételi átlagár jó áttekintő mutató:

összes vételi ellenérték / összes megvásárolt darab

Díjak nélkül 10 db 100 dolláros és 5 db 130 dolláros vétel átlaga:

(10 × 100 + 5 × 130) / 15 = 110 USD

Ha a díjakat is bele akarod foglalni, külön költséggel növelt átlagos bekerülési értéket számolj: (összes vételi ellenérték + elszámolható vételi díjak) / darabszám. Így nem keveredik össze a piaci átlagár és a teljes bekerülési költség.

Három külön számot érdemes megkülönböztetni:

• átlagár az eszköz jegyzési devizájában;
• forintos bekerülési érték, ahol minden tranzakciót a saját vételkori árfolyamán számítasz át;
• adózási megszerzési érték, amelyet a szolgáltatói bizonylatok és a hatályos adószabályok alapján kell kezelni.

A jelenlegi devizaárfolyammal nem szabad „újraszámolni” a múltbeli bekerülési értéket, mert akkor összekevered az eszköz teljesítményét a későbbi devizaváltozással.

Az egyszerű átlagár képlete ráadásul csak a vételekhez elég. Részleges eladás, részvényfelosztás, összeolvadás, spin-off, tőkeleszállítás vagy más vállalati esemény után már tranzakciós előzményre van szükség. A portfóliókövető kimutatása ilyenkor sem helyettesíti az adóigazolást.

Hogyan kövesd egy helyen — 5 lépés

A folyamat röviden:

1. Számlák és eszközök összegyűjtése
2. Tranzakciók és külső pénzmozgások rögzítése
3. Bekerülési érték, díjak és devizák kezelése
4. Jövedelmek, adók és TBSZ-időpontok nyilvántartása
5. Hozam-, allokáció- és egyeztetési riport készítése

👉 Ehhez építettük az ingyenes portfóliókövetőnket: részvény, ETF, lakossági állampapír, kripto és készpénz egy helyen, árfolyamokkal, súlyozott átlagárral, osztalékbecsléssel és eszközallokációs nézettel. A vételi történet tételenként rögzíthető — például tbsz2024, tbsz2025 vagy tbsz2026 címkével —, a brókerkivonat pedig AI-val is beolvasható.

Az automatikus beolvasást mindig ellenőrizd az eredeti kivonathoz képest. Feltöltés előtt takard ki a számlaszámot, adóazonosítót, lakcímet és minden olyan személyes adatot, amelyre nincs szükség az elemzéshez. Jelszót, kétlépcsős azonosító kódot és kriptotárca privát kulcsát soha ne add meg.

Ha még csak most kezdenéd a befektetést, előbb a sorrend a fontos: befektetés kezdőknek 5 lépésben.

Hogyan számold a nyereséget és a hozamot?

1. Abszolút eredmény, vagyis P&L

Egy eszköz teljes, indulástól számított eredménye leegyszerűsítve:

jelenlegi érték + nettó eladási bevételek + nettó kifizetett jövedelmek − vételi pénzkiáramlások − külön fizetett költségek

A teljes portfólió indulástól számított eredménye — ha a díjakat és adókat a portfólión belül fizetted — egyszerűen is ellenőrizhető:

aktuális portfólióérték + összes kivét − összes befizetés

Ez egy forintösszeg, nem éves hozam. Arra válaszol, mennyivel vagy előrébb vagy hátrébb.

Fontos a kettős számolás elkerülése. Ha az osztalék a portfólió készpénzegyenlegén maradt, már benne van az aktuális értékben; ne add hozzá még egyszer. Ha kiutaltad a portfólióból, akkor kivétként vagy külső pénzbeáramlásként kell figyelembe venni.

2. Pénzáramlás-súlyozott hozam: XIRR

Rendszeres befizetésnél a „nyereség / összes befizetés” arány félrevezető lehet, mert nem mindegy, hogy egy összeg öt éve vagy öt napja dolgozik.

Az XIRR a tényleges dátumokkal számol:

• a befizetések negatív pénzáramlások;
• a kivétek pozitív pénzáramlások;
• az utolsó napon a portfólió aktuális értéke pozitív záró pénzáramlás.

Ez az évesített, pénzáramlás-súlyozott hozam jól mutatja, hogyan teljesített a te pénzed a te befizetési időzítéseddel.

3. Idősúlyozott hozam: TWR

A TWR a befizetések és kivétek körül külön időszakokra bontja a teljesítményt, majd ezeket geometrikusan összekapcsolja. Pontos számításhoz minden jelentős külső pénzmozgás körül megbízható portfólióérték kell; enélkül a TWR csak közelítés. Így a saját pénzmozgásaid kevésbé torzítják a képet.

A TWR akkor különösen hasznos, ha azt szeretnéd megítélni, hogy:

• mennyire volt jó a kiválasztott stratégia;
• hogyan teljesített a portfólió egy megfelelő benchmarkhoz képest;
• két időszak vagy két portfólió valóban összehasonlítható-e.

4. Mindig mondd meg, bruttó vagy nettó hozamot mutatsz

A hozam lehet:

• tranzakciós díjak előtti vagy utáni;
• számlavezetési és vagyonkezelési díj előtti vagy utáni;
• forrásadó előtti vagy utáni;
• magyar adók előtti vagy utáni.

A „nettó hozam” csak akkor egyértelmű, ha a kimutatás rögzíti, mit vont le. A díjak hosszú idő alatt érdemben csökkenthetik a végeredményt, ezért ne hagyd őket a tranzakciós előzményen kívül.

Osztalék és adó — a tényleges jóváírásból indulj ki

Az osztalék nyilvántartásához a következő adatokat érdemes elmenteni:

• kifizető és értékpapír;
• jogosultsági vagy ex-dividend dátum, ha rendelkezésre áll;
• kifizetés dátuma;
• darabszám, amelyre a kifizetés járt;
• bruttó összeg és pénznem;
• külföldi forrásadó;
• nettó jóváírás;
• esetleges magyar SZJA és szocho;
• számla, amelyre az összeg érkezett.

A jelenlegi darabszámból és a tartás kezdőnapjából legfeljebb becslés készíthető. Nem derül ki belőle biztosan, hogy volt-e időközben részleges eladás, rendkívüli osztalék, eltérő jogosultsági nap, részvénykölcsönzés vagy hibás adólevonás. A pontos teljes hozamhoz a tényleges készpénzjóváírás az elsődleges.

Fontos 2026-os pontosítás az amerikai osztaléknál

A korábbi magyar–amerikai kettős adóztatási egyezmény a forrásadó szempontjából 2024. január 1-jétől már nem alkalmazható. Emiatt egy magyar adóügyi illetőségű magánszemély közvetlen, amerikai forrású osztalékánál az amerikai levonás általában 30%.

A W-8BEN továbbra is fontos, mert igazolja, hogy a kedvezményezett nem amerikai személy. Csökkentett egyezményes kulcsot azonban csak akkor alapoz meg, ha van alkalmazható adóegyezmény; magyar illetőség esetén önmagában nem teszi 15%-ossá az amerikai osztalék forrásadóját.

Magyarországon az osztalék főszabály szerint 15% szja alá tartozik, és szocho is felmerülhet az éves adófizetési felső határig. Nem egyezményes államból származó, külön adózó jövedelemnél a külföldön megfizetett adó csökkentheti a magyar szja-t, de a NAV 2026-os tájékoztatója szerint a fizetendő magyar szja nem lehet kevesebb a jövedelem 5%-ánál.

Ezért a „bruttó osztalék mínusz 15%” képlet nem általános megoldás. Az instrumentum domicilje, a kibocsátó országa, az alap felépítése, az adóügyi illetőség és a számlatípus mind számít. Ez a cikk tájékoztató jellegű, nem személyre szabott adó- vagy befektetési tanácsadás.

Felhalmozó ETF-nél ne számolj kétszer

Egy accumulating (felhalmozó) ETF a kapott osztalékot az alapon belül visszaforgatja. Neked nincs külön készpénzes kifizetésed, ezért ezt ne add hozzá még egyszer a hozamhoz: a hatás az ETF nettó eszközértékében jelenik meg.

Egy distributing (kifizető) ETF-nél viszont külön készpénzjóváírás keletkezik; ezt bruttó és nettó bontásban érdemes rögzíteni.

TBSZ: ne csak az évet, a pontos időszakot is kövesd

A TBSZ-nél a nyitás éve a gyűjtőév. Befizetni főszabály szerint ebben az évben lehet, ezt követi a hároméves lekötési időszak, majd további két lekötési év.

Például egy 2026-ban nyitott TBSZ:

• gyűjtőéve: 2026;
• első három lekötési éve: 2027–2029;
• további két lekötési éve: 2030–2031;
• ötéves lejárata: 2031. december 31.

Ezért a „TBSZ 5 év után lejár” mondat önmagában pontatlan: a nyitás napjától számított tényleges idő akár közel hat év is lehet.

TBSZ-adókulcsok, amelyeket a nyilvántartásban érdemes jelölni

A korai megszakításhoz kapcsolódó TBSZ-szocho az adóköteles lekötési hozam teljes összegére vonatkozik; az osztalékoknál ismert éves szocho-felső határ erre nem alkalmazható.

A 2024. december 31-ig kötött vagy addig újrakötött szerződésekre a korai megszakítás szochos átmeneti szabálya eltér. Emiatt egy portfóliókövetőben a tbsz2023, tbsz2024, tbsz2025 címke önmagában nem mindig elég: érdemes rögzíteni a szerződéskötés vagy újrakötés dátumát és az alkalmazandó adórezsimet is.

A TBSZ magyar adókedvezménye nem törli el automatikusan a külföldön levont forrásadót. Egy amerikai osztalékból levont amerikai adó például a TBSZ-en belül is csökkentheti a jóváírt összeget.

A devizahatás — különítsd el, de ne számold kétszer

Egy egyszerű, külső pénzmozgás nélküli időszakban egy külföldi eszköz forintban mért hozama két fő elemből áll:

• az eszköz saját devizában mért teljesítményéből;
• a deviza forinttal szembeni változásából.

A kapcsolat szorzatos:

HUF-hozam = (1 + eszközhozam) × (1 + devizahatás) − 1

Ha az eszköz 5%-ot emelkedik, és a deviza 5%-kal erősödik a forinthoz képest:

1,05 × 1,05 − 1 = 10,25%

Ha a forint erősödik, a devizahatás csökkentheti vagy akár teljesen eltüntetheti a helyi devizában elért nyereséget.

Az ETF kereskedési devizája nem azonos a mögöttes devizakitettséggel

Egy globális részvény-ETF-et megvehetsz euróban egy európai tőzsdén, miközben a mögöttes vállalatok jelentős része dollárban, jenben vagy más devizában működik. Az, hogy az ETF-et EUR-ban jegyzik, önmagában nem teszi euródeviza-kitettségűvé.

Ezért külön mezőként hasznos kezelni:

• a kereskedési devizát;
• az alap bázisdevizáját;
• a mögöttes gazdasági devizakitettséget;
• azt, hogy a sorozat devizafedezett-e.

Portfólióértékelésnél használj egységes jelentési pénznemet, például HUF-ot. Adózási számításnál viszont ne a mai árfolyamot, hanem az adott bevételhez vagy tranzakcióhoz irányadó, szabály szerinti árfolyamot alkalmazd.

Eszközallokáció: ne csak a részvény–kötvény arányt nézd

A kockázatot nem egyetlen pozíció neve, hanem az egész portfólió összetétele adja. Legalább az alábbi bontások hasznosak:

• eszközosztály: részvény, kötvény, állampapír, kripto, készpénz;
• deviza és devizakitettség;
• régió és ország;
• szektor;
• kibocsátó vagy partner;
• likviditás;
• számlatípus: normál számla, TBSZ, egyéb;
• cél: vésztartalék, lakás, nyugdíj, hosszú távú vagyonépítés.

Egy világindexet követő ETF önmagában sok vállalatot tartalmazhat, mégis lehet, hogy a teljes portfóliód ugyanarra a régióra, szektorra vagy devizára koncentrálódik más alapokon keresztül. Az allokációt ezért lehetőleg a mögöttes kitettség alapján is vizsgáld, ne csak a termék neve szerint.

Újrasúlyozás: célarány és tűréssáv alapján

Az újrasúlyozás nem azt jelenti, hogy minden árfolyammozgásra reagálni kell. Praktikusabb előre meghatározni:

• a célarányt, például 70% részvény és 30% kötvény;
• a tűréssávot, például ±5 százalékpont;
• az ellenőrzés gyakoriságát, például negyedévente vagy félévente.

Sokszor elég az új befizetést az alulsúlyos eszközbe irányítani, így kevesebb eladás, díj és esetleges adó keletkezik.

Eszköztípusonként eltérő hibákra figyelj

Részvény és ETF

• kezeld a splitet, összeolvadást, spin-offot és ticker-változást;
• különítsd el a felhalmozó és a kifizető ETF-et;
• ne keverd össze a piaci árat az alap nettó eszközértékével;
• benchmarkhoz lehetőleg teljeshozam-indexet hasonlíts, azonos pénznemben.

Lakossági állampapír

• névérték mellett kezeld a kamatfizetést és a felhalmozott kamatot;
• az „aktuális értékhez” lehetőleg a ténylegesen elérhető visszaváltási árfolyamot használd;
• sorozatonként vezesd a kamatfordulót és a lejáratot.

Kripto

• a saját tőzsde és saját tárca közti transzfer nem új hozam;
• vezesd a hálózati és kereskedési díjakat;
• ugyanaz a ticker több hálózaton vagy tokenváltozatban eltérő eszköz lehet;
• a hétvégi és éjszakai árfolyam miatt rögzíts egységes értékelési időpontot.

Készpénz és deviza

• a befektetésre váró készpénz is része a portfóliónak;
• különítsd el a befizetett tőkét a devizaváltás eredményétől;
• a számlán jóváírt kamatot és a banki költséget is vezesd.

Havi vagy negyedéves egyeztetés: a legfontosabb ellenőrzés

Az automatikus árfolyam önmagában nem garantál pontos portfóliót. Rendszeresen egyeztesd:

• a darabszámot és névértéket;
• a készpénzegyenleget devizánként;
• a befizetéseket és kivéteket;
• az osztalékot, kamatot és adólevonást;
• a díjakat;
• a TBSZ- és számlacímkéket;
• a hiányzó vagy duplán importált tranzakciókat.

A szolgáltatói kivonat legyen az elsődleges bizonyíték, a portfóliókövető pedig az elemzési és áttekintési réteg. Ez különösen fontos adóbevallásnál, vitatott tranzakciónál vagy szolgáltatóváltásnál.

Gyakori hibák a portfólió követésében

• Csak a nyitott pozíciókat nézed, ezért a korábbi eladások eredménye eltűnik.
• A befizetést hozamnak tekinted, vagy a kivét miatt veszteséget mutat a rendszer.
• A saját számlák közti transzfert vételként és eladásként rögzíted.
• Kihagyod a díjakat és a devizaváltás költségét.
• Az osztalékot kétszer számolod: egyszer készpénzként, egyszer újra az árfolyamhoz adva.
• A felhalmozó ETF belső újrabefektetését külön osztalékként rögzíted.
• A mai devizaárfolyammal számolod újra a múltbeli bekerülési értéket.
• Összekevered a kereskedési devizát az ETF mögöttes kitettségével.
• A névértéket tekinted az állampapír azonnal realizálható értékének.
• Nem vezeted a TBSZ gyűjtőévét, lejáratát és adórezsimjét.
• Egyetlen hozamszámot használsz minden célra, és nem különíted el a P&L-t, az XIRR-t és a TWR-t.
• Túl gyakran nézed a napi mozgást, miközben a havi vagy negyedéves egyeztetés elmarad.

A hosszú távú megtakarítás hatását a kamatos kamat kalkulátorral teheted kézzelfoghatóvá, a rendszeres befizetésekhez pedig hasznos lehet a havi 20-50-100 ezres megtakarítási táblázat.

Összefoglalva

A portfólió követése nem három statikus szám, hanem egy tranzakciókból és pénzáramlásokból felépülő történet. Ahhoz, hogy tudd, mennyivel vagy előrébb, rögzítened kell a befizetéseket, vételeket, eladásokat, díjakat, jövedelmeket, adókat, devizákat és kivéteket. Az abszolút eredmény mellé érdemes XIRR-t számolni, benchmark-összehasonlításhoz pedig idősúlyozott hozamot használni.

Az Excel kisebb portfóliónál jó és rugalmas megoldás. Több számla, TBSZ, deviza, vállalati esemény és kriptotranszfer mellett egy dedikált eszköz csökkentheti a kézi munkát — de csak akkor megbízható, ha az adatokat rendszeresen egyezteted a hivatalos kivonatokkal. Az ingyenes portfóliókövetőnk ezt az összképet segít felépíteni; az adózási döntéseknél azonban mindig a szolgáltatói igazolás és szükség esetén adószakértő véleménye legyen az elsődleges.