Mi az a 4%-os szabály?
A 4%-os szabály a pénzügyi függetlenség-tervezés legismertebb ökölszabálya:
Ha a befektetett tőkéd 4%-át veszed ki az első évben, majd minden következő évben az inflációval növelt összeget, a pénzed, a historikus piaci adatok alapján, nagy valószínűséggel legalább 30 évig kitart.
Megfordítva ez adja a híres 25-szörös szabályt: annyi tőkére van szükséged, mint az éves költségeid 25-szöröse (100 ÷ 4 = 25).
Mennyi tőke kell?: táblázat
| Havi költés | Éves költés | 4% kivét (×25) | 3,5% kivét (×28,6) | 3% kivét (×33,3) |
|---|---|---|---|---|
| 250 000 Ft | 3 M Ft | 75 M Ft | 85,7 M Ft | 100 M Ft |
| 300 000 Ft | 3,6 M Ft | 90 M Ft | 102,9 M Ft | 120 M Ft |
| 400 000 Ft | 4,8 M Ft | 120 M Ft | 137,1 M Ft | 160 M Ft |
| 500 000 Ft | 6 M Ft | 150 M Ft | 171,4 M Ft | 200 M Ft |
| 700 000 Ft | 8,4 M Ft | 210 M Ft | 240 M Ft | 280 M Ft |
👉 A saját költségeidre: a FIRE kalkulátor tételesen összeadja a kiadásaidat, és a kivét mértékét is állíthatod (3 / 3,5 / 4 / 5%), azonnal látod, hogyan mozdul a cél.
A képlet egyetlen bemenete a költésed: mérd meg, ne becsüld
A 25-szörös szorzó az éves költésedre épül, ezért a cél pontosan olyan pontos, mint a költés, amit beírsz. A hiba egyenes arányban terjed: ha a valós havi költésed 10%-kal magasabb a becsültnél, a szükséges tőke is 10%-kal nagyobb. Havi 300 000 Ft helyett 330 000 Ft költésnél például 4%-os kivétnél 90 millió Ft helyett 99 millió Ft a cél (saját számítás: havi költés × 12 × 25).
Ezért érdemes a költést a tényleges kiadásaidból visszamérni, nem fejből megadni. Ebben segít a Költségkövető: bejelentkezés után rögzítheted a bevételeidet és a kiadásaidat, kereteket állíthatsz be, és havonta látod a megtakarítási rátádat. Néhány hónap valós adatával a FIRE kalkulátorba már mért költést írhatsz be.
Honnan jön a szabály?
- William Bengen (1994): pénzügyi tanácsadóként azt vizsgálta, mekkora induló kivét élte túl a legrosszabb amerikai piaci időszakokat is. Eredménye: kb. 4%.
- Trinity Study (1998): a Trinity Egyetem kutatói 1926-tól kezdődő, 15-30 éves kifizetési időszakokon tesztelték a különböző kivétszinteket részvény-kötvény portfóliókon, a híres eredmény a 30 éves időtávra vonatkozik: a 4%-os, inflációkövető kivét a vizsgált esetek túlnyomó többségében kitartott.
Fontos látni: ez historikus amerikai adatokon alapuló ökölszabály, nem garancia, hanem nagyon jó kiindulópont a tervezéshez.
Mikor számolj kevesebbel?
| Helyzet | Ajánlott kivét |
|---|---|
| Klasszikus nyugdíj (~30 év) | 4% |
| Korai nyugdíj (40-50 év időtáv) | 3-3,5% |
| Magas alapkezelési költségek | a díj csökkenti a nettó hozamot; a Trinity-számítás a költségeket nem vette figyelembe (Hubbard és szerzőtársai, AAII Journal, 1998) |
| Extra biztonság-igény | 3% |
A hosszabb időtáv a fő ok: az eredeti kutatás 30 évre szólt, egy 40 évesen „nyugdíjazó” FIRE-építőnek viszont 40-50 évre is elegendőnek kell lennie. Ezért kínál a FIRE kalkulátorunk 3%-os („óvatos”) és 3,5%-os („konzervatív”) opciót is a klasszikus 4% mellett.
A legfontosabb kockázat: a hozamsorrend
Két nyugdíjas ugyanakkora tőkével, ugyanazokkal az éves hozamokkal is teljesen máshogy járhat, ha a hozamok sorrendje eltér. Az alábbi szemléltető számítás ezt mutatja.
Feltevések (szemléltetés, nem előrejelzés, nem történelmi adat):
- induló tőke 100 (egység, például millió Ft);
- az első évben a tőke 4%-át, vagyis 4-et veszed ki, és minden további évben ugyanennyit mai vásárlóerőben; a hozamok reálhozamok, ezért az infláció külön nincs számolva;
- a kivét az év elején történik, utána jön az adott év hozama;
- nincs adó és nincs költség;
- tizenöt kitalált reálhozam: −25%, −10%, +5%, +10%, +12%, +8%, +10%, +15%, +10%, +5%, +12%, +8%, +10%, +7%, +9% (átlaguk 5,7%, a halmozott növekedés 2,14-szeres).
Az A eset ebben a sorrendben fut, a B eset fordított sorrendben, vagyis a két rossz év a végén jön. A hozamok halmozott eredménye ugyanaz, csak a sorrend különbözik.
| Tőke az év végén | A: rossz évek az elején | B: rossz évek a végén |
|---|---|---|
| 1. év | 72,0 | 104,6 |
| 5. év | 64,6 | 128,6 |
| 10. év | 75,6 | 176,1 |
| 15. év | 91,5 | 138,6 |
Mindkét esetben ugyanannyi a kivét (évi 4), a 15. év végén mégis 91,5 az egyik és 138,6 a másik esetben a tőke. A különbség kizárólag a sorrendből jön. Az A esetben a tőke a 3. év végére 60,1-re esett, vagyis az induló tőke 60%-ára, és az évi 4 egységnyi kivét az akkori tőke kb. 6,7%-át tette ki (saját számítás).
Rugalmas kivét: a kockázat átkerül a jövedelemre
Ha nem fix összeget, hanem a mindenkori tőke 4%-át veszed ki, a tőke ugyanezen a két hozamsoron a 15. év végén mindkét esetben 115,9, mert a szorzás sorrendje nem számít. A kivét összege viszont ingadozik: az A esetben a mélyponton 2,5-ig csökken (kb. 38%-kal kevesebb az induló 4,0-nál), a 15. évre viszont 4,4-re emelkedik; a B esetben 4,0-ról a csúcson 7,5-ig nő (saját számítás). Ez a százalékos kivét sajátossága: a tőke elméletileg nem fogy el, de a költésnek ki kell bírnia az ingadozást.
A szakirodalom ennél finomabb, rugalmas szabályokat is vizsgált. Guyton és Klinger (2006) döntési szabályokat tesztelt, amelyek a kivétet adott küszöböknél emelik vagy csökkentik, amerikai historikus adatokon és Monte Carlo szimulációval (Guyton-Klinger, 2006). A rugalmas szabály ára a költés időnkénti csökkentése. Az eredmények amerikai adatokra és adott portfólió-összetételekre szólnak, magyar forintos portfólióra nem vihetők át változtatás nélkül.
A rugalmas kivét csak akkor működik, ha tudod, a költésed mekkora része fix és mekkora rugalmas. A Költségkövető kategóriás bontása ebben segít.
Védekezés a gyakorlatban: rugalmas költés (rossz évben kevesebb kivét), 1-2 évnyi költségnek megfelelő készpénz/állampapír-párna, és alacsony költségű, diverzifikált portfólió.
Magyar szemmel
- Adó: a szabály bruttó hozamokkal számol. Az adózás a jövedelem és a számla típusától függ; a TBSZ-hozam szociális hozzájárulási adójáról a NAV tájékoztat (NAV-tájékoztató a tartós befektetésből származó jövedelemről). FIRE-tervezésnél a TBSZ gyakorlatilag alapkellék: TBSZ vs nyugdíjpénztár.
- Költségek: A költségek a nettó hozamot csökkentik, ezért a fenntartható kivét is kisebb lehet. A Trinity-számítás a költségeket és az adót nem vette figyelembe (Hubbard és szerzőtársai, AAII Journal, 1998).
- Infláció: a kivétet mindig az inflációval indexáld, a kamatos kamat kalkulátor „Mai vásárlóerőben” nézete segít reálértéken gondolkodni.
Következő lépések
- Számold ki a célod: FIRE kalkulátor, a 4%-os szabály beépítve, állítható kivéttel.
- Tervezd meg az utat: kamatos kamat kalkulátor Cél-elérés módban, mennyit tegyél félre havonta.
- Értsd a hátteret: mi az a FIRE? és hogyan működik a kamatos kamat.
Források és feltételezések
- William P. Bengen (1994; a linkelt PDF a Journal of Financial Planning 2004-es újraközlése, FPA Journal - The Best of 25 Years): „Determining Withdrawal Rates Using Historical Data", Journal of Financial Planning, 1994. október: Bengen, 1994, 2004-es újraközlés
- Trinity Study (Hubbard és szerzőtársai, AAII Journal, 1998. február): „Retirement Savings: Choosing a Withdrawal Rate That Is Sustainable": Hubbard és szerzőtársai, AAII Journal, 1998
- Guyton-Klinger (2006): „Decision Rules and Maximum Initial Withdrawal Rates", Journal of Financial Planning, 2006. március: Guyton-Klinger (2006), FPA
- A hozamsorrend-táblázat és a rugalmas kivét számai saját számítások szemléltető, kitalált hozamsoron (feltevések a szakaszban).
- A történelmi eredmények amerikai piaci adatokon alapulnak; magyar/forintos portfólióra, más adókörnyezetre és költségszintre az eredmények nem vihetők át változtatás nélkül.
- Adózás: a TBSZ-re és a tőkejövedelmekre vonatkozó aktuális szabályok a NAV oldalán; infláció: MNB és KSH.