Táppénz 2026: mennyi jár, meddig és hogyan igényeld?

Fontos: Ez a cikk a 2026-ban elérhető hivatalos tájékoztatók alapján készült, általános tájékoztatásként. A pontos összeg és időtartam függhet a jogviszonyodtól, a munkarendedtől, a biztosítási idődtől, a táppénzelőzménytől, a keresőképtelenség okától és az egyéni adókedvezményeidtől. Konkrét ügyben kérj tájékoztatást a munkáltatódtól, bérszámfejtőtől, könyvelőtől vagy az illetékes egészségbiztosítási szervtől.

Röviden: mit kell tudni a táppénzről 2026-ban?

Ha beteg leszel és emiatt nem tudsz dolgozni, nem mindig azonnal táppénzt kapsz. Munkaviszonyban, saját betegség esetén az első időszak általában betegszabadság, ezután következhet a táppénz.

A legfontosabb szabályok 2026-ban:

• a betegszabadság naptári évenként 15 munkanap;
• betegszabadságra a távolléti díj 70%-a jár;
• a betegszabadságot a munkáltató fizeti;
• a táppénz mértéke általában a táppénzalap 60%-a vagy 50%-a;
• 2026-ban a táppénz napi maximuma 21 520 Ft;
• saját betegség esetén a táppénz legfeljebb 1 évig járhat, de ezt a biztosítási idő és a korábbi táppénz csökkentheti;
• a táppénz után SZJA-t vonnak, de társadalombiztosítási járulékot jellemzően nem.

A leggyakoribb félreértés, hogy a betegszabadságot és a táppénzt ugyanúgy kell számolni. Nem így van: a betegszabadság munkanapokban, a táppénz naptári napokban számolódik.

Betegszabadság vagy táppénz: mi a különbség?

A hétköznapi beszédben sokan minden betegállományt „táppénznek” hívnak, de jogilag két külön ellátásról van szó.

Betegszabadság járhat a saját betegség miatti keresőképtelenség első 15 munkanapjára. Ezt a munkáltató adja ki és fizeti. Nem társadalombiztosítási pénzbeli ellátás, hanem munkáltatói kötelezettség.

Táppénz a betegszabadság lejárta után járhat. Ez már egészségbiztosítási pénzbeli ellátás, amelyet társadalombiztosítási kifizetőhely vagy az illetékes egészségbiztosítási szerv bírál el.

Mikor nem betegszabadsággal indul a keresőképtelenség?

Nem minden esetben jár az első 15 munkanapra betegszabadság. Vannak olyan helyzetek, amikor már az első naptól táppénz vagy más ellátás jöhet szóba.

Nem jár betegszabadság például:

• üzemi baleset miatt;
• foglalkozási betegség miatt;
• veszélyeztetett várandósság miatt;
• gyermek betegsége miatti gyermekápolás esetén;
• egyéni vállalkozóként, ha nem munkaviszonyban dolgozol;
• társas vállalkozás tagjaként, ha nem munkaviszonyban végzed a munkát;
• megbízási jogviszonyban, ha nem vagy betegszabadságra jogosult munkavállaló.

Ezekben az esetekben külön szabályok érvényesek. Ha nem „sima” saját betegségről van szó, mindig ellenőrizd a keresőképtelenségi igazoláson szereplő okot és a rád vonatkozó jogviszonyt.

Ki jogosult táppénzre?

Táppénzre akkor lehetsz jogosult, ha egyszerre teljesül három feltétel:

1. Fennálló biztosítási jogviszonyod van.
   Például munkaviszonyban állsz, vagy biztosított egyéni vállalkozó vagy.

2. A jogviszonyod alapján társadalombiztosítási járulék fizetésére vagy kötelezett.
   A táppénz pénzbeli egészségbiztosítási ellátás, ezért a jogosultság alapja a biztosítási jogviszony.

3. Az orvos megállapítja és igazolja a keresőképtelenségedet.
   Nem elég az, hogy rosszul érzed magad: a keresőképtelenséget orvosnak vagy kórháznak kell igazolnia.

Munkavállalóként a táppénz általában a betegszabadság lejártát követő naptól jöhet szóba. Ha olyan keresőképtelenségről van szó, amelyre nem jár betegszabadság, akkor a táppénz akár az első naptól járhat.

Mennyi táppénz jár 2026-ban?

A táppénz összege több tényezőtől függ:

• mennyi a táppénzalapod;
• legalább 730 nap folyamatos biztosítási idővel rendelkezel-e;
• kórházi vagy más fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás alatt állsz-e;
• mennyi a 2026-os napi maximum;
• volt-e korábbi táppénzed;
• egy vagy több jogviszonyod van-e.

A táppénz mértéke 2026-ban:

A 730 nap nem egyszerűen „két ledolgozott év” ugyanannál a munkáltatónál. A folyamatos biztosítási idő számításánál a korábbi biztosítási jogviszonyok is számíthatnak, ha nem volt 30 napnál hosszabb megszakítás.

Mennyi a táppénz napi maximuma 2026-ban?

A táppénz napi maximuma a minimálbérhez kötött. A szabály szerint a táppénz egy napra járó összege nem lehet több, mint a táppénzre való jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része.

2026-ban a minimálbér havi összege 322 800 Ft.

A számítás:

322 800 Ft × 2 / 30 = 21 520 Ft / nap

Ezért 2026-ban a táppénz naptári napi maximuma 21 520 Ft.

Fontos: a 21 520 Ft napi maximum nem a béred napi maximuma, hanem a kifizethető bruttó táppénz napi felső korlátja.

A 645 600 Ft nem havi bérhatár

Gyakori hiba, hogy a napi maximumot 30 nappal felszorozzák, majd ezt tévesen havi bérhatárként magyarázzák.

A 30 napra vetített maximum így néz ki:

21 520 Ft × 30 nap = 645 600 Ft

Ez azt jelenti, hogy 30 naptári nap táppénz esetén 2026-ban legfeljebb körülbelül 645 600 Ft bruttó táppénz fizethető ki.

Ez nem azt jelenti, hogy 645 600 Ft havi bruttó bér felett már nem nő a táppénz.

Egyszerűsített 30 napos átszámítással:

A pontos számítás ettől eltérhet, mert a táppénzalap nem mindig egyszerűen az aktuális havi bruttó bér 30-ad része. A táppénzalapot a jogszabály szerinti számítási időszak jövedelmei alapján állapítják meg.

Hogyan számolják a táppénzalapot?

A táppénz alapja nem feltétlenül az aktuális havi béred egyszerű napi átlaga.

A táppénz összegének megállapításánál főszabály szerint azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amely:

• az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyból származik;
• a NAV felé bevallott jövedelem;
• társadalombiztosítási járulékalapot képez;
• a jogszabály szerinti számítási időszakban keletkezett.

Főszabály szerint, ha van elegendő jövedelmi adat, a táppénzalapot a jogosultság kezdőnapját közvetlenül megelőző harmadik hónap utolsó napjától visszafelé számított 180 naptári napi jövedelem alapján állapítják meg.

Egyszerűsített képlet:

Naptári napi jövedelem =
számítási időszakban bevallott, járulékalapot képező jövedelem
/
számítási időszak naptári napjai

Majd:

Táppénz napi összege =
naptári napi jövedelem × 60% vagy 50%

Ha nincs 180 naptári napi jövedelem, akkor 120 napi jövedelem vagy további kisegítő szabályok jöhetnek szóba.

Ezért különösen fontos a pontos számítás, ha:

• nemrég váltottál munkahelyet;
• próbaidő alatt lettél beteg;
• több jogviszonyod van;
• részmunkaidőben dolgozol;
• sok pótlékot, jutalmat vagy prémiumot kapsz;
• korábban táppénzen, CSED-en, GYED-en vagy más ellátáson voltál;
• vállalkozóként igényelsz táppénzt.

Milyen jövedelmek számíthatnak bele?

Általában azok a jövedelmek számíthatnak bele a táppénzalapba, amelyek társadalombiztosítási járulékalapot képeznek.

Ilyen lehet például:

• alapbér;
• bérpótlék;
• túlóradíj;
• jutalom;
• prémium;
• teljesítménybér;
• más, járulékalapot képező pénzbeli jövedelem.

Nem feltétlenül növeli a táppénzalapot például:

• cafeteria;
• SZÉP-kártya-juttatás;
• adómentes juttatás;
• járulékalapot nem képező természetbeni juttatás;
• olyan bevétel, amely nem az aktuális biztosítási jogviszonyból származik.

A konkrét besorolás bérszámfejtési kérdés is lehet, ezért vitás esetben érdemes részletes számfejtési magyarázatot kérni.

Meddig jár a táppénz?

Saját betegség esetén a táppénz legfeljebb 1 évig járhat. Ez azonban nem automatikus 365 nap minden esetben.

A tényleges időtartamot befolyásolja:

• a folyamatos biztosítási időd;
• volt-e táppénzelőzményed az előző 1 évben;
• saját betegségedről vagy gyermekápolási táppénzről van-e szó;
• fennáll-e még a biztosítási jogviszonyod;
• milyen jogviszony alapján igényled a táppénzt.

A táppénz minden naptári napra járhat, vagyis nem csak munkanapokra. A táppénzes időszakba beleszámíthatnak a szabadnapok, heti pihenőnapok és munkaszüneti napok is.

Nincs 3 éves gördülő táppénzkeret

Saját betegség esetén nem helyes úgy fogalmazni, hogy „365 nap táppénz jár egy 3 éves gördülő időszakban”.

A gyakorlati szabály lényege:

Az aktuális táppénzre való jogosultság időtartamát az aktuális jogosultságot megelőző 1 évben igénybe vett táppénz csökkenti.

Példa:

Elméleti maximum: 365 nap
Előző 1 évben igénybe vett táppénz: 40 nap

365 - 40 = 325 nap

Ebben az egyszerű példában legfeljebb 325 nap táppénz jöhet szóba, feltéve, hogy minden más jogosultsági feltétel is teljesül.

Ha a folyamatos biztosítási időd 1 évnél rövidebb, akkor táppénzt legfeljebb a folyamatos biztosításban töltött napok számának megfelelő időre kaphatsz.

Mi számít folyamatos biztosítási időnek?

A biztosítás akkor folyamatos, ha nincs benne 30 napnál hosszabb megszakítás.

Ez azért fontos, mert a folyamatos biztosítási idő befolyásolhatja:

• a táppénz százalékos mértékét;
• a táppénz időtartamát;
• a figyelembe vehető jövedelmet;
• azt, hogy a 60%-os vagy 50%-os szabály vonatkozik rád.

Ha munkahelyet váltottál, de a két jogviszony között nem volt 30 napnál hosszabb megszakítás, a biztosítási idő folyamatossága megmaradhat. Ha ennél hosszabb szünet volt, a táppénz számítása kedvezőtlenebb lehet.

Hogyan adózik a táppénz?

A táppénz adóköteles jövedelem. A kifizető személyi jövedelemadó-előleget von belőle.

A táppénzt azonban jellemzően nem terheli a munkabérhez hasonló 18,5%-os társadalombiztosítási járulék.

Ezért fordulhat elő, hogy a táppénz nettó összege első ránézésre nem tűnik annyival alacsonyabbnak, mint amit a 60%-os vagy 50%-os mérték alapján várnál. Ettől még a bruttó táppénz jellemzően alacsonyabb, mint a normál munkabér.

Adókedvezmények táppénz esetén

Mivel a táppénz SZJA-köteles ellátás, bizonyos adókedvezmények érvényesíthetők lehetnek belőle.

Ilyen lehet például:

• 25 év alatti fiatalok kedvezménye;
• 30 év alatti anyák kedvezménye;
• személyi kedvezmény;
• első házasok kedvezménye;
• családi kedvezmény;
• több gyermeket nevelő anyák kedvezménye.

A kedvezmények érvényesítése nyilatkozathoz kötődhet, és a sorrendiség is számíthat. Ha adókedvezményre vagy jogosult, érdemes előre jelezni a munkáltatónak vagy a kifizetőhelynek, illetve ellenőrizni az adóelőleg-nyilatkozatot.

Hogyan igényeld a táppénzt munkavállalóként?

A táppénz igényléséhez orvosi vagy kórházi igazolás szükséges. Munkavállalóként a táppénz iránti kérelmet a foglalkoztatódnál kell előterjeszteni.

Lépések:

1. Menj orvoshoz

A keresőképtelenséget kezelőorvos állapítja meg. Kórházi ellátás esetén kórházi igazolás szükséges.

2. Értesítsd a munkáltatódat

A betegségről a munkahelyi szabályzat szerint szólj. Ez lehet telefon, e-mail, HR-rendszer vagy más belső folyamat.

3. Add le az igazolást

A munkáltató vagy a TB-kifizetőhely az orvosi/kórházi igazolás alapján tudja elindítani a folyamatot.

4. A munkáltató továbbítja az adatokat

Ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, ott bírálják el az igényt. Ha nincs kifizetőhely, a foglalkoztató továbbítja az adatokat az illetékes egészségbiztosítási szerv felé.

5. Ellenőrizd a kifizetést

Nézd meg, hogy:

• hány nap betegszabadságot számfejtettek;
• hány nap táppénzt állapítottak meg;
• 60%-os vagy 50%-os mértékkel számoltak-e;
• figyelembe vették-e az adókedvezményeidet;
• a táppénz nem ütközött-e napi maximumba.

Ha nem értesz egyet az összeggel, kérj részletes tájékoztatást.

Mennyi idő alatt bírálják el?

Ha minden adat rendelkezésre áll, az ügyintézési határidő rövidebb lehet. Hiánypótlás, összetettebb jogviszony vagy vitás adat esetén az eljárás hosszabb időt vehet igénybe.

A táppénzigény legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg érvényesíthető. Ezért nem érdemes halogatni az igazolások leadását.

Ki bírálja el és ki folyósítja a táppénzt?

Nem mindig ugyanaz a szereplő intézi a táppénzt.

Ezért félrevezető azt írni, hogy „a NEAK fizeti a táppénzt”. A gyakorlatban a kifizetőhely, az egészségbiztosítási szerv és a Magyar Államkincstár szerepe is megjelenhet.

Táppénz egyéni vállalkozóként

Egyéni vállalkozóként is jogosult lehetsz táppénzre, ha biztosított vagy, a vállalkozói jogviszonyod nem szünetel, és az orvos igazolja a keresőképtelenséget.

Fontos különbségek munkavállalóhoz képest:

• egyéni vállalkozóként nincs klasszikus munkaviszonyos betegszabadság;
• saját betegség esetén a táppénz akár az első naptól járhat;
• az igénylést elektronikusan kell benyújtani;
• az ellátás alapja az adott vállalkozói adózási és járulékfizetési szabályoktól függ;
• szünetelő vállalkozásnál általában nincs aktív biztosítási jogviszony, így táppénz sem járhat.

KATA-s vállalkozónál különösen fontos, hogy az ellátási alap nem a tényleges bevétellel azonos. Átalányadózó vagy vállalkozói SZJA szerint adózó vállalkozónál más szabályok érvényesülhetnek. Táppénz igénylése előtt érdemes könyvelővel ellenőrizni, milyen ellátási alapra számíthatsz.

Több jogviszony esetén hogyan számolnak?

Ha egyszerre több biztosítási jogviszonyod van, például két munkahelyed van, vagy munkaviszony mellett egyéni vállalkozó is vagy, akkor a táppénzt jogviszonyonként kell vizsgálni.

Ez azt jelenti, hogy külön-külön számíthat:

• jogosult vagy-e az adott jogviszony alapján;
• mennyi a biztosítási időd;
• milyen jövedelmet vallottak be;
• milyen mértékű táppénz jár;
• milyen időtartamra járhat ellátás.

Több jogviszony esetén mindenképp kérj részletes tájékoztatást, mert a számítás bonyolultabb lehet.

Példa: 400 000 Ft bruttó havibér, 30 naptári nap betegség

Vegyünk egy egyszerűsített példát.

Feltételek:

• bruttó havi bér: 400 000 Ft;
• teljes munkaidős munkaviszony;
• legalább 730 nap folyamatos biztosítási idő;
• nincs adókedvezmény;
• a 15 munkanap betegszabadság még rendelkezésre áll;
• a betegség 2026. március 2-től 2026. március 31-ig tart;
• ez összesen 30 naptári nap.

Ebben az időszakban az első 15 munkanap betegszabadságra esik. Ez 2026. március 2. és március 20. közötti munkanapokat jelenti. Ezután 2026. március 21-től március 31-ig 11 naptári napra járhat táppénz.

Fontos: ezért hibás az a leegyszerűsítés, hogy 30 nap betegség = 15 nap betegszabadság + 15 nap táppénz. A betegszabadság munkanap, a táppénz naptári nap.

1. szakasz: 15 munkanap betegszabadság

Egyszerűsített távolléti díj számítás:

400 000 Ft / 21,75 munkanap ≈ 18 391 Ft / munkanap
18 391 Ft × 70% ≈ 12 874 Ft / munkanap

15 munkanapra:

12 874 Ft × 15 = 193 110 Ft bruttó betegszabadság

A betegszabadságot 15% SZJA és 18,5% TB-járulék terheli:

193 110 Ft × 66,5% ≈ 128 418 Ft nettó

2. szakasz: 11 naptári nap táppénz

Egyszerűsített táppénzalap:

400 000 Ft / 30 nap ≈ 13 333 Ft / naptári nap

60%-os táppénz:

13 333 Ft × 60% ≈ 8 000 Ft / naptári nap

11 naptári napra:

8 000 Ft × 11 = 88 000 Ft bruttó táppénz

A táppénzből 15% SZJA-t vonnak:

88 000 Ft × 85% = 74 800 Ft nettó

Összesen a 30 naptári napos betegségre

Összehasonlításként: ha a hónapban végig dolgoztál volna, 400 000 Ft bruttó bérből adókedvezmények nélkül körülbelül 266 000 Ft nettó maradna.

A példa egyszerűsített, de jól mutatja a lényeget: a betegszabadság és a táppénz más logika szerint számolódik.

Mi van, ha már elfogyott a betegszabadság?

Ha az éves 15 munkanap betegszabadság már elfogyott, és ugyanebben a példában 30 naptári napra táppénz jár, akkor:

8 000 Ft × 30 = 240 000 Ft bruttó táppénz
240 000 Ft × 85% = 204 000 Ft nettó táppénz

Ebben az esetben nincs betegszabadságos szakasz, mert az éves keret már kimerült.

Mi történik, ha kórházban vagy?

Ha kórházi vagy más fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás alatt állsz, a táppénz mértéke a táppénzalap 50%-a, függetlenül attól, hogy egyébként meglenne-e a 730 nap folyamatos biztosítási időd.

Példa 400 000 Ft bruttó havi bérrel, egyszerűsítve:

400 000 Ft / 30 nap = 13 333 Ft / nap
13 333 Ft × 50% = 6 667 Ft bruttó táppénz / nap

Nettó, 15% SZJA levonása után:

6 667 Ft × 85% ≈ 5 667 Ft / nap

Mikor szűnhet meg a táppénz folyósítása?

A táppénz folyósítása megszűnhet vagy megszüntethető például akkor, ha:

• már nem vagy keresőképtelen;
• nem jelensz meg az előírt orvosi vizsgálaton;
• nem működsz együtt a keresőképesség felülvizsgálatában;
• nem tartod be az orvos utasításait;
• a gyógyulásodat tudatosan késlelteted;
• dolgozol olyan időszakban, amelyre táppénzt igényelnél;
• megszűnik az a feltétel, amely alapján jogosult voltál az ellátásra.

Táppénz alatt nem az a kérdés, hogy „otthon vagy-e”, hanem az, hogy az orvos által igazolt keresőképtelenség fennáll-e, és betartod-e az ahhoz kapcsolódó szabályokat.

Gyakori hibák táppénz számításakor

1. Betegszabadságot naptári napként számolnak

A betegszabadság 15 munkanap, nem 15 naptári nap.

2. Táppénzt munkanapként számolnak

A táppénz naptári napokra járhat, nem csak munkanapokra.

3. A 645 600 Ft-ot bérhatárnak veszik

Ez nem bérhatár, hanem a napi táppénzmaximum 30 napra vetített összege.

4. Mindenkire 60%-kal számolnak

A 60% csak akkor jár, ha legalább 730 nap folyamatos biztosítási idő megvan, és nem fekvőbeteg-ellátásról van szó.

5. Nem veszik figyelembe a táppénzelőzményt

Az előző 1 évben igénybe vett táppénz csökkentheti az aktuálisan járó időtartamot.

6. A teljes havi bért osztják rossz osztóval

A betegszabadság távolléti díj alapján, a táppénz naptári napi jövedelem alapján számolódik. A kettő nem ugyanaz.

Gyors táppénz-kalkuláció saját használatra

Az alábbi egyszerűsített képlettel becslést készíthetsz:

1. Becsült naptári napi jövedelem = havi bruttó bér / 30
2. Bruttó napi táppénz = naptári napi jövedelem × 60% vagy 50%
3. Maximum ellenőrzése = napi összeg legfeljebb 21 520 Ft
4. Nettó becslés = bruttó táppénz × 85%

Példa 500 000 Ft bruttó havibérrel, 60%-os táppénznél:

500 000 / 30 = 16 667 Ft
16 667 × 60% = 10 000 Ft bruttó / nap
10 000 × 85% = 8 500 Ft nettó / nap

Ez csak becslés. A tényleges táppénzalap a hivatalos számítási időszak alapján eltérhet.

2026-os példatáblázat különböző bruttó bérekre

Az alábbi táblázat egyszerűsített becslés, 30 nappal, 60%-os táppénzzel és adókedvezmény nélkül.

50%-os táppénznél ugyanezek az összegek alacsonyabbak, és a plafon magasabb bérnél lép be.

Összefoglalás

2026-ban táppénz számításakor a legfontosabb, hogy külön kezeld a betegszabadságot és a táppénzt.

A betegszabadság:

• saját betegség esetén járhat;
• naptári évenként 15 munkanap;
• a távolléti díj 70%-a;
• a munkáltató fizeti;
• adó- és járulékköteles.

A táppénz:

• a betegszabadság után vagy bizonyos esetekben az első naptól járhat;
• naptári napokra számolódik;
• 60% vagy 50%;
• 2026-ban legfeljebb 21 520 Ft / nap;
• SZJA-köteles, de TB-járulékot jellemzően nem vonnak belőle;
• saját betegség esetén legfeljebb 1 évig járhat, de ezt a biztosítási idő és a korábbi táppénz csökkentheti.

A legbiztonságosabb megközelítés: használd a cikkben szereplő képleteket becslésre, de a végleges összeget mindig a munkáltató, a kifizetőhely vagy az illetékes egészségbiztosítási szerv számítása alapján ellenőrizd.