Összefoglaló
- Alapbér
- A távollét kezdetén érvényesMt. 148. § (1) a)
- Irányadó időszak
- Az utolsó 6 hónapAz erre az időszakra kifizetett pótlék és teljesítménybér számít, Mt. 148. § (1) b)
- Betegszabadság
- 70%A távolléti díj hetven százaléka, Mt. 146. § (3)
- Betegség idején
- Betegszabadság, utána táppénzNaptári évenként 15 munkanap, Mt. 126. § (1), 146. § (3)
Mi a távolléti díj?
A távolléti díj az a díjazás, amely akkor jár, amikor a munkaszerződés szerint nem dolgozol, de a törvény szerint a béred jár. A leggyakoribb eset a szabadság: a szabadság tartamára távolléti díj illeti meg a munkavállalót (Mt. 146. § (1) a)).
Nem azonos az alapbérrel. Az alapbér a szerződésben rögzített összeg, a távolléti díj ezt az utolsó hat hónapra kifizetett pótlékokkal és teljesítménybérrel egészíti ki, ha ilyeneket kaptál.
Mikor jár?
A törvény több esetet sorol fel (Mt. 146. § (1)). A leggyakoribbak:
- szabadság tartamára;
- a kötelező orvosi vizsgálat idejére és a véradáshoz szükséges legalább négy órára (Mt. 55. § (1) c)-d));
- hozzátartozó halálakor két munkanapra (Mt. 55. § (1) f));
- általános iskolai tanulmányok vagy a felek megállapodása szerinti képzés idejére, a képzésben való részvételhez szükséges időre (Mt. 55. § (1) g));
- ha tanúként hallgatnak meg (Mt. 55. § (1) i));
- a felmentési idő alatt, ha a munkáltató mondott fel és mentesít a munkavégzés alól (Mt. 70. § (3)).
Néhány helyzetben kevesebb jár:
| Helyzet | Mennyi jár | Forrás |
|---|---|---|
| Betegszabadság | A távolléti díj 70%-a | Mt. 146. § (3) |
| Apasági szabadság | Az első öt munkanapra a teljes távolléti díj, a hatodik munkanaptól 40% | Mt. 146. § (4) |
| Szülői szabadság | A távolléti díj 10%-a, csökkentve az erre az időszakra kapott ellátással | Mt. 146. § (5) |
| Munkaszüneti napon keresőképtelen óra- vagy teljesítménybéres munkavállaló | A távolléti díj 70%-a | Mt. 146. § (2) |
Betegségnél nem a teljes távolléti díj jár. A keresőképtelenség (Mt. 55. § (1) a)) nincs a távolléti díjra jogosító esetek között. Naptári évenként 15 munkanapra betegszabadság jár a távolléti díj 70%-ával (Mt. 126. § (1), 146. § (3)), utána táppénz. Ha táppénzt kapsz, a munkaszüneti napra sem jár távolléti díj (Mt. 146. § (2)).
Miből áll össze?
A távolléti díjat az esedékesség időpontja alapján számolják, és ez általában a távollét kezdő napja (Mt. 148. § (2) a)). Két részből áll (Mt. 148. § (1)):
- az esedékesség időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány;
- az esedékesség előtti utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék (ez az irányadó időszak). A törvény az időszakra jutó kifizetést veszi figyelembe, nem azt, hogy mikor utalták: az októberi pótlék novemberi kifizetése is októberhez tartozik (Mt. 148. § (1) b)).
Ha az alapbéred a távollét alatt módosul, a módosítás utáni időszakra az új összeg számít (Mt. 148. § (3)).
Az alapbér része havi bérnél
Havi bérnél az alapbér részét úgy kell meghatározni, hogy a havi alapbérnek a hónapban irányadó, általános munkarend szerinti egy órára eső összegét megszorozzák az adott időszakra eső, általános munkarend szerint teljesítendő órák számával (Mt. 149. § (1), 136. § (3)). A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a hónap munkaóráinak száma számít, ezért ugyanaz a havi bér különböző hónapokban más órabért ad.
A távolléti díj alapbér-része havi bérnél a távollét tartamára kifizetett havi bérrel is teljesíthető és elszámolható (Mt. 149. § (2)).
A pótlékok és a teljesítménybér
- Teljesítménybér: a kifizetés időpontjától függetlenül az irányadó időszakra jutó arányos részben számít (Mt. 150. § (2)). Egy órára az irányadó időszaki rendes munkaidőre járó teljesítménybért osztják az ilyen órák számával (Mt. 150. § (4)).
- Vasárnapi pótlék: csak akkor számít, ha az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában dolgoztál a beosztásod szerint (Mt. 151. § (2)).
- Műszakpótlék és éjszakai pótlék: csak akkor számít, ha a beosztás szerinti munkaidőd legalább 30%-ában olyan időszakban dolgoztál, amelyre ilyen pótlék jár (Mt. 151. § (3)).
- Ügyelet, készenlét pótléka: csak akkor számít, ha a munkáltató átlagosan legalább havi 96 óra ügyeletet vagy készenlétet rendelt el (Mt. 151. § (4)).
- A bérpótlékot egy órára úgy számolják, hogy az irányadó időszakra kifizetett pótlék összegét osztják az irányadó időszakban, beosztás szerinti munkaidőben teljesített órák számával (Mt. 151. § (5)).
Ha az irányadó időszakban nem volt munkabér-kifizetés, az alapbért kell figyelembe venni (Mt. 152. § (1)). Hat hónapnál rövidebb munkaviszonynál az irányadó időszak a naptári hónapok (Mt. 152. § (2)).
Számolópéldák
A példák számai kitaláltak, a szabály az Mt.-ből jön. Egyik sem tanács, a saját összeged a szerződéseden és a béren kívüli kifizetéseiden múlik.
1. példa: havi alapbér, pótlék nélkül, egy hét szabadság
- Havi alapbér: 504 000 Ft. A hónapban 21 munkanap van, napi 8 órával, vagyis 168 munkaóra.
- Egy órára eső alapbér: 504 000 / 168 = 3 000 Ft.
- Öt nap szabadság: 5 × 8 = 40 óra. Távolléti díj: 40 × 3 000 = 120 000 Ft.
Ha a hónapban valamennyi munkanapra szabadságot veszel ki, a teljes havi alapbéred jár.
2. példa: alapbér és műszakpótlék
- Az alapbér ugyanaz, óránként 3 000 Ft.
- Az utolsó hat hónapban 1 008 órát teljesítettél a beosztás szerinti munkaidőben (a beosztásod is ennyi volt), ebből 400 órát olyan időszakban, amelyre műszakpótlék jár. Ez több, mint a beosztás szerinti munkaidő 30%-a (302,4 óra), tehát a pótlék számít (Mt. 151. § (3)).
- A hat hónapra kifizetett műszakpótlék összesen 100 800 Ft. Egy órára: 100 800 / 1 008 = 100 Ft (Mt. 151. § (5)).
- Az egy órára járó távolléti díj: 3 000 + 100 = 3 100 Ft. Öt nap szabadság (40 óra): 40 × 3 100 = 124 000 Ft.
3. példa: három nap betegszabadság
- Ugyanaz az alapbér, pótlék nélkül: egy napra 8 × 3 000 = 24 000 Ft távolléti díj.
- A betegszabadság a távolléti díj 70%-a: 24 000 × 0,7 = 16 800 Ft naponta (Mt. 146. § (3)).
- Három nap: 3 × 16 800 = 50 400 Ft.
A betegszabadság naptári évenként legfeljebb 15 munkanapra jár (Mt. 126. § (1)), utána jöhet a táppénz. A táppénz kalkulátor a betegszabadságnál a havi bért egy átlagos munkanapszámmal (21,75) osztja. Ez közelítés: a pontos összeg a hónap tényleges munkaóráitól függ (Mt. 136. § (3)).
Hol találkozol még a távolléti díjjal?
- Szabadság: a szabadság kalkulátor megmutatja, hány nap jár, a távolléti díj pedig azt, mennyit kapsz ezekre a napokra. Lásd még: Hány nap szabadság jár 2026-ban?
- Felmentési idő: ha a munkáltató mond fel, a felmondási idő legalább felére mentesít a munkavégzés alól, erre az időre távolléti díj jár (Mt. 70. § (1), (3)). Nézd meg a felmondási idő kalkulátort.
- Végkielégítés: a végkielégítés mértékét a távolléti díj havi összegének többszöröseként határozza meg a törvény (Mt. 77. § (3)). Lásd: Végkielégítés szabályai.
- Táppénz: nem jár mellette, a szabályok a táppénz szabályai cikkben vannak.
A végleges összeget mindig a munkáltatód számítása adja, ezt a cikket becsléshez és ellenőrzéshez használd.
Gyakori kérdések
Mikor jár távolléti díj?
Többek között a szabadság tartamára, a kötelező orvosi vizsgálat és a véradás idejére, hozzátartozó halálakor két munkanapra, tanulmányok vagy képzés idejére, és a felmentési idő alatt (Mt. 146. § (1), 55. § (1), 70. § (3)). A betegszabadságra a távolléti díj 70%-a jár (Mt. 146. § (3)).
Jár távolléti díj, ha táppénzt kapok?
Nem. A betegség idejére a törvény nem ír elő távolléti díjat: naptári évenként 15 munkanapra betegszabadság jár, a távolléti díj 70%-a (Mt. 126. § (1), 146. § (3)), utána táppénz. A munkaszüneti napra sem jár távolléti díj, ha táppénzt kapsz (Mt. 146. § (2)).
Mi számít bele a távolléti díjba?
Az esedékesség időpontjában érvényes alapbér és pótlékátalány, valamint az esedékesség előtti utolsó hat hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék, a törvény feltételei szerint (Mt. 148. § (1), 150-151. §). Az esedékesség időpontja általában a távollét kezdete (Mt. 148. § (2) a)).
Minden pótlék beleszámít?
Nem. A vasárnapi pótlék akkor, ha az irányadó időszakban legalább a vasárnapok egyharmadában dolgoztál a beosztásod szerint. A műszak- és éjszakai pótlék akkor, ha a beosztás szerinti munkaidőd legalább 30%-ában olyan időszakban dolgoztál, amelyre ilyen pótlék jár (Mt. 151. § (2)-(3)).
Mi van, ha az utolsó hat hónapra nem történt munkabér-kifizetés?
Akkor az alapbért kell figyelembe venni. Hat hónapnál rövidebb munkaviszonynál az irányadó időszak a teljes naptári hónapok, és ha nincs teljes naptári hónap, az alapbér vagy a havi átalány számít (Mt. 152. §).
Mesterséges intelligencia közreműködésével készült
Ez a cikk AI segítségével, szerkesztői ellenőrzés mellett készült. Törekszünk a pontosságra és a naprakészségre, de előfordulhatnak hibák, félreértések vagy időközben elavult részek, ezért fokozott óvatossággal kezeld, és fontos döntés előtt mindig ellenőrizd az információt hivatalos forrásból.
Tájékoztató jellegű tartalom
Az oldalon megjelenő információk általános, oktatási célú tájékoztatást nyújtanak, és nem minősülnek jogi, munkajogi, adó- vagy pénzügyi (befektetési) tanácsadásnak. Döntés előtt ellenőrizd az aktuális szabályokat, vagy fordulj szakképzett szakértőhöz.